Műrepülés, műszerrepülés könyvbe zárva

A repülőgépek megjelenésével szinte egyidőben kialakult a „mürepülés” – megjelentek a „légi akrobaták” akik a közönségnek repültek, produkcióikkal elkápráztatták a nézőket. A mürepülés kezdeti időszakában áthúzások(kismagasságon), zuhanások és emelkedések (ugrások), valamint nagybedöntésü fordulók jelentették a látványosságot. Az 1900-as évek elején egyes hatóságok egyenesen „öngyilkosságnak” tulajdonítottak néhány, a pilóták által végrehajtott manővert. Az első pilóta, aki 1913-ban hátonrepülést mutatott be a francia Egoud volt. Az, hogy a manővert tudatosan vagy „véletlenül” hajtotta végre nem lehet pontosan tudni, de új korszakot nyitott a mürepülésben. Néhány nappal később Nyeszterov végrehajtja az első „bukfencet” (looping) és tovább kísérletezik.

… és az első „fecskék” után jöttek a többiek, újabb és újabb figurákat bemutatva. Egyes elemek első végrehajtójukról kapták nevüket; így például az Immelman forduló, amelyet a névadó egy légiharc gyakorlás során alkalmazott először. A közelmúltban is találkozunk ezzel a gyakorlattal, hiszen a ma már klasszikusnak számító „kobra” (nagy állásszöggel végrehajtott dinamikus fékezés) manővert első végrehajtójáról, Viktor Georgijevics Pugacsov berepülőpilótáról nevezték el Pugacsov-kobrának.

„A gépmadár háromdimenziós mozgása hihetetlennek tünő, a fizikát meghazudtoló. A bemutatót tartó tud valamit, amit mi nézők nem. Számára a gépének mozgása természetes.” – írja Tóth Csaba – A mürepülés alapjai címü könyvével kapcsolatban. A könyv nagyon jó elméleti alapot nyújt ahhoz, hogy megértsük a mürepülést, annak egyes elemeinek végrehajtását. Az elméleti ismeretek elsajátítása után azonban fogadjuk meg a szerző útmutatását: „Legyünk óvatosak, soha ne gyakoroljunk alacsonyan, ejtőernyő és a repülőgépet jól ismerő oktató nélkül.”

Tóth Csaba másik könyvével – Müszerrepülés – kapcsolatban az első szó, ami eszembe jut az a „függöny”. Lehet, hogy most sokan értetlenül néznek … Repülőgép-vezetői kiképzésem során volt egy olyan repülési feladat, amit talán nagyon leegyszerüsítve „repülés lefüggönyzött kabinban” neveztünk. Az oktató a hátsó kabinból le tudott „engedni” egy függönyt, így „jóidős” körülmények között tudtuk gyakorolni a müszerrepülést. Egy ilyen feladat során sikerült „megtréfálni” oktatómat … és magamat is. A feladat során többek között „bonyolult helyzetből” kellett kivenni a gépet. Az oktatóm megforgatta, zuhanásba, emelkedésbe vitte a gépet, majd rögzítette és utasított a kivételre. Bevallom, azt sem tudtam hol vagyok ezért a „legjobb” megoldást választottam és rányomtam az „Autopilot” gombra. A következő pillanatban már tudtam; nem a legoptimálisabb megoldást választottam. Mint az kiderült a gép kb. 30-40°-os emelkedésben és megközelítőleg félháthelyzetben volt. Annak aki tudja, hogy a rendszer hogyan vezeti ki a gépet ebből a helyzetből vízszintes repülésbe – nem kell „ecsetelnem” mit éltünk át.

Saját sztorik mellett azért álljon itt néhány sor a könyv ajánlásából, amelyet Gelencsér László írt: „Meg kellett állapítsam, hogy e könyv tökéletesen ábrázolja az IFR (Müszeres repülési szabályok) repülés elméleti ismereteit. Ha a szerző ismeretlen lenne számomra, nem pedig barátom és oktatóm egy személyben, akkor is azt mondanám, hogy a könyv szenzációs! De így, hogy tudom kiről is van szó, hogy egy olyan ember írta, kinek szíve-lelke, életének motorja a repülés, csak annyit mondok, hogy a kedves olvasó egy elkötelezett és tapasztalt repülési oktató szakember írását tartja kezében.

Mindkét könyv hasznos információkat, fontos tudnivalókat tartalmaz a jövő pilótái számára éppúgy, mint a már aktívan repülőknek és azoknak, akik „csak” elméleti alapon szeretnének megismerkedni a repüléssel. A könyveket megvásárolhatja a JETfly Webáruházban!