Ugandában, a függetlenség napján tart légi bemutatót október 9-én Czingáli „Cingi” Tibor nyugállományú őrnagy. A kecskeméti MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis egykori vadászpilótája korábban két évet már eltöltött az afrikai országban, akkor az ugandai légierő „feltámasztására” kérték fel.
Ismét Ugandába utazik Czingáli Tibor nyugállományú őrnagy, akit már másodszor hívnak a hazánknál több mint kétszer nagyobb kelet-afrikai országba. Most azt a feladatot kapta, hogy a függetlenség ünnepére állítson össze egy légi bemutatót.
„Cingi” elárulta: négy Albatrosszal – egy angol és egy izraeli pilótával és egy volt hajózó társával – úgynevezett gyémántköteléket alkotva húznak majd át Yoweri Museveni elnök és az ünneplők feje fölött, miközben a gépek a köztársaság zászlójának színeire festett füstöt hagynak maguk után. A kötelékből kiválva „Cingi” egy rövid bemutatót hajt végre, majd visszaáll a kötelékbe, és így búcsúznak az ünneplő közönségtől.
Az egykori vadászpilóta egy hónapot szán a bemutató begyakorlására, de folyamatban lévő kinti üzleti ügyei miatt már augusztus 5-én elutazott Afrikába.
„Cingi” korábban a hamvaiból támasztotta fel az ugandai légierőt: az országnak MiG–21-esei voltak, de két súlyos légi katasztrófa után ezek a gépek többé nem szállhattak fel, így két évig Ugandának nem volt légiereje. Museveni elnök egy izraeli polgári céggel kötött szerződést a vadászpilóták új nemzedékének felkészítésére. Az izraeliek pedig az egykori kecskeméti őrnagyot bízták meg a leendő pilóták földi és légi kiképzésével.
Entebbe nemzetközi repülőterén egy, az USA-ból hozott, katapult nélküli Albatrosszal kezdték meg a felkészülést. Az első csoport hét főből állt, olyanokból, akik korábban csak motoros gépeken repültek. Gyakorlatlanságukra való tekintettel a kiképzésükre rendelkezésre álló idő alatt csak a legalapvetőbb feladatokat lehetett begyakoroltatni velük: felszállás, leszállás és néhány könnyebb manőver a levegőben. A személyenként biztosított harmincöt óra repülési idő a müszeres repülés elsajátítására már kevés volt, harcászati feladatokat pedig azért nem tudtak végrehajtani, mert az amerikai cég Albatrosza civil, fegyverzet nélküli gép volt. A tanfolyamot hárman végezték el, közülük az egyik vadászpilóta már 46 éves is elmúlt. Ez volt akkor az ugandai légierő.
Az ország katonai vezetői Czingáli munkáját olyan eredményesre értékelték, hogy a vizsgarepülés után újabb egy évre meghosszabbították a szerződését. Második csoportja az évekig nem repült MiG–21-es pilótákból állt, akikkel az előző hallgatókhoz képest jóval gyorsabban haladt a kiképzés, sokkal komolyabb feladatokat is végre tudtak hajtani. Közben Uganda vásárolt négy Albatroszt, így a pilótáknak már nem kellett „sorban állniuk”.
Ez a második csoport is kiválóra vizsgázott, „Cingi”-t pedig megkérték, hogy a sokadszorra újraválasztott Museveni elnök tiszteletére rendezett beiktatási ünnepségre szervezzen egy légi bemutatót. Óriási sikere volt – színes füstöt eregető sugárhajtású vadászgépeket addig még soha nem láttak az ugandaiak. Október 9-én ezt a bemutatót kell majd megismételnie.
„Cingi” a kiutazása előtt a kormany.hu oldalon tájékozódott a jelenlegi ugandai helyzetről: az ország nyugati régiójában ismét kitört az Ebola-járvány, a felnőtt lakosság 6,5 százaléka, mintegy egymillió ember AIDS-es. A kiutazóknak a sárgaláz elleni oltás mellett több másik beadása is kötelező, az európaiaknak csak üveges, előrecsomagolt, boltban vásárolt vizet célszerü inniuk. Az orvosi szolgáltatás színvonala − Kampala kivételével − európai mércével nem mérhető. Súlyos betegségek vagy balesetek alkalmával légi mentést kell kérni. Nem javasolt az utazás Északkelet-Ugandába, mert ebben a térségben mindennaposak a fegyveres törzsi összecsapások.
Ennek ellenére Czingáli Tibor szívesen megy vissza, mert mint mondta: Afrika varázsa teljesen rabul ejtette. Kampala például egy olyan modern, forgalmas főváros, melynek gazdasága a leggyorsabban fejlődők között van Afrikában. A felső része csendes kertváros, impozáns épületekkel, követségekkel, kormányhivatalokkal és drága szállodákkal, az alsó rész viszont egy egészen más világ: kis üzletek, piacok, olcsó éttermek, hindu templomok és buszállomások vannak itt. Az utcán emberek nyüzsögnek a lottóárusok és utcai árusok bódéi között, ahol a gumibélyegzőtől a rádióalkatrészig minden kapható.
Az ország egyik legújabb büszkesége a Bwindi Nemzeti Park, a kongói határ közelében. Itt található a Föld megmaradt hegyigorilla-állományának fele, a becslések szerint mintegy 320 egyed. A parkban van Afrika egyik leggazdagabb flórája és faunája, elefántokkal és legalább tíz főemlősfajjal. A park központja Buhomában van, innen indulnak a gorillanéző túrák, és itt van az egyetlen szálláshely is.
„Bármilyen élethű is a szimulátor, amellyel tizenöt alkalommal repültünk, mégsem közelíti meg a valós repülések adta élményeket” – számolt be élményeiről Asztalos István alezredes, az MH vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandár repülésbiztonság főnöke, aki először emelkedhetett a magasba az első magyar KC-390 Millennium szállítógéppel.
Amennyiben feliratkozik alkalmi hírlevelünkre, postafiókjába küldjük a legfrissebb híreket!
E-mail cím:
Megszólítás:
A hírlevél feliratkozáshoz el kell fogadni a feltételeket.