Száz éve repülték át először a Balatont

A rendezvényen megtartott ünnepi beszédében Simicskó István hangsúlyozta: nyugodt szívvel elmondhatjuk ország-világ előtt, hogy őseink, az akkori magyar emberek, a repülés terén, a nagy nemzetek sorában „állták a sarat”. Emlékeztetett arra, hogy a tevékeny, bátor emberek tettei viszik előre az emberiség fejlődését és ilyen történelmi tett volt Lányi Antal hadnagy repülése itt.

Az államtitkár beszédében költői kérdésként fogalmazta meg, hogy vajon az elmúlt száz évben az emberiség gondolkodásmódja és természete is fejlődött-e annyit, mint mondjuk a repülés technikája?

„Szeretném, ha világunkban nem csak az egyén érvényesülését célzó elképzelések valósulnának meg. A közösség szolgálata legalább ilyen fontos. Lányi Antal sem azért repülte át a Balatont, mert egyéni babérokra tört, hanem azért, mert szerette volna bizonyítani nemzetének szülöttjeként: igen, a magyarok képesek is ilyen cselekedetekre. A nemzeti közösségnek próbált használni a maga repülésével” – fogalmazott Simicskó István.Hídvégi József, Fonyód polgármestere kiemelte: fontos számon tartani a Balaton-parti település múltjának dicső történéseit.

„Múlt nélkül nincs jövő és emlékezet nélkül elfelejtjük múltunkat. Legyünk büszkék hőseinkre és tetteinkre” – jelentette ki a polgármester.Farkas Bertalan nyugállományú dandártábornok, az első magyar ürhajós megköszönte azt a szeretetet, amit ő ürhajósként az emberektől kapott. Véleménye szerint biztosan óriási élmény lehetett Lányi Antalnak a repülés.Knoll Gyula nyugállományú repülő ezredes, a Magyar Repülőtörténeti Társaság tagja beszédében felelevenítette a hadnagy életútját és a száz évvel ezelőtt történteket. Elmondta, hogy Lányi Antal Budapesten született 1886. december 27-én. 1906-ban avatták hadapród tiszthelyettessé, majd 1908-ban hadnaggyá nevezték ki. 1909-ben szolgálatteljesítés közben olyan súlyosan megsérült, hogy az orvosi felülvizsgálat alapján 1910. január elsejével, mint „rokkant, népfelkelési fegyveres szolgálatra is alkalmatlant” két évi időtartamra ideiglenes nyugállományba helyezték. Lakóhelyéül ekkor Nagyváradot választotta és itt kezdett behatóbban foglalkozni az aviatikával. Már abban az évben elkészítette saját kétfedelü siklóját és ezen repült először sikeresen. 1910-ben készítette el első motoros repülőjét.A Balaton átrepülésének évében a hadnagy Rákoson dolgozott, mint repülő-oktató és az ott használt, „Blériot” típusú, egyfedelü géppel hajtotta végre a bravúros feladatot. 1911. augusztus 25-én szállították a repülőgépet Badacsonyba és a tervek szerint augusztus 27-én hajtotta volna végre az első balatoni átrepülést.

Mivel a repülés ekkor a legnagyobb csodának számított, mindenki szerette volna látni a nagy szenzációt. Mindkét oldalon már előre, jó pénzért elkeltek a jegyek, akár egy színházban. (Badacsonyban a legdrágább ülőhely tíz koronába, míg a legolcsóbb három, illetve egy koronába (azaz egy liter tejföl árába) került. Csakhogy a „szabadtéri előadás” aznap még elmaradt, mert a viharos időjárás nem tette lehetővé a repülést. Augusztus 28-án azonban Lányi Antal délután fél hatkor felpörgette a motort, majd kisvártatva elstartolt.Billegve gyorsult, majd emelkedni kezdett és ötven-száz méteres magasságban lehetett, amikor elhagyta a Badacsony partszakaszát, és százötven méteres magasságig emelkedve repült a Balaton felett, Fonyód felé. Nyolc perc repülés után sikeresen földet ért a Balaton déli partján, ahol a nézők nagy örömmel és tapssal fogadták a pilótát.

Knoll Gyula kiemelte: Lányi Antal hadnagy ezt a feladatot nem virtusból hajtotta végre, hanem a magyar repülők becsületének igazolására. A megemlékezés közben a budapesti Kék Ég Repülő Egyesület támogatásával tisztelgő repülést hajtottak végre. A kikötőben az érdeklődők megtekinthették Révy László, Kvasz I-es típusú korhü repülőgépét, illetve repülő-modellekben is gyönyörködhettek.