Megnyílt ´´A szovjet repülőtér titkai´´ című kiállítás Berekfürdőn

A szovjet repülőtér titkai címü kiállítás a Szolnok megyei Berekfürdőn nyitotta meg kapuit. A szervezők célja, hogy bemutassák a közelmúlt iránt érdeklődőknek, mi zajlott a Magyarországon lévő szovjet hadi bázisok kerítésein belül 1945 és 1991 között. Eddig ehhez Vándor Károly kétkötetes, tavaly megjelent könyve, a „Légierő társbérletben” adta a legjobb támpontot, de a múzeum segítségével még közelebbivé, még élőbbé válnak a hazánkban állomásozó szovjet hajózók és müszakiak életének, munkájának érdekességei, részletei.

A kötetek szerzője – aki egyben tulajdonosa is az egyedülálló gyüjteménynek –, Vándor Károly (nyitóképen balra) repüléstörténész és családfa-kutató, aki családi kapcsolatai révén 1989 és 1991 között többször bejutott a kunmadarasi szovjet katonai támaszpontra, melyet aztán mára már közel 20 esztendős kutatómunka követett, amelynek egyik, fontos „oldalhajtása” a berekfürdői kiállítás.

A beszerzett 6500 fénykép és a 15 videofelvétel mellett hajdani parancsnokokkal, pilótákkal és müszaki kiszolgálókkal kereken 2500 interjút készített. Emellett baráti segítséggel a kelet-német, illetve oroszországi archívumok értékes anyagaival is gazdagodott gyüjteménye és persze a kiállítás anyaga.

A tárlat bemutatott dokumentumainak, tárgyainak döntő többsége a Berekfürdőhöz közeli Kunmadarasról származik. Ez volt az a repülőtér, ahonnan 1991 áprilisában utolsóként repültek el a szovjet repülőgépek. A múzeumnak egy különleges helyszín ad otthont: a gyógyfürdőhely piaccsarnokát alakították át hangárrá.

Az itt berendezett kiállításon egy szöveges, általános történelmi bevezető várja a látogatót, majd a kunmadarasin túl a kalocsai, a kiskunlacházi, a sármelléki és a tököli repülőterekről származó tárgyakat, fényképeket, emlékeket lehet megtekinteni.

A falakon az objektumokról készült eredeti szovjet légi fotók, az alakulatok, a gépek és a hajózók mindennapjait megörökítő, titokban elkészített képek függnek, míg a tárlókban repüléshez használt speciális ruházatok, az alakulatok müködéshez szükséges eszközök és repülőalkatrészek sorakoznak.

A kiállítás csemegéinek számít az agitációs célokra használt röplapbomba, vagy a II. világháborúból is ismert, az éjszakai bombatámadásokat segítő, ejtőernyőn ereszkedő világító bomba, közismert nevén a „Sztálin gyertya”. De megtekinthető az ennél sokkal veszélyesebbnek számító atombomba 1:1 méretarányú imitált másolata, amelyet gyakorlatozáskor „csak” kerozinnal töltöttek meg, és a felrobbantásakor kialakuló füstfelhő „csupán” képében hasonlított az atomfelhőre.

Fotó: Berekfürdői Múzeum