Hatszoros hangsebesség felett repült a Hullámlovas

Az amerikai légierő (USAF) közleménye szerint a korábbi tesztekben 12 másodpercig tudták tartani a hiperszonikus sebességet. A scram-jet hajtómü a segédberendezésekkel együtt mindössze egyetlen csőből áll, amelyet a szuperszonikus, azaz a hangsebességnél gyorsabb repülés mellett lehet bekapcsolni. Ha ezt a csövet a menetiránynak megfelelő szögbe állítják, és a cső belsejében az átáramló levegőbe üzemanyagot fecskendeznek, majd begyújtják, a gázkeverék a hőtől kitágulva a cső hátsó végén beáramló levegőnél nagyobb sebességgel fúvódik hátra. A beáramló és a kifújt gázmennyiség közötti sebességkülönbség jelentős tolóerőt ad.

A hang sebessége földközelben 1222 km/óra. Nagy magasságban, ahol ritkább a levegő már jóval kevesebb. A hangsebesség 5-8-szorosát elérő repülőgépeket hiperszonikusnak nevezik. Az ilyen gépek útjuk nagy részét a légkör legfelső rétege fölött, közel 100 kilométer magasan teszik meg, ahol az alacsony légellenállás miatt egységnyi üzemanyaggal óriási távolságok átrepülésére van lehetőség. Amikor ezek a gépek lejjebb ereszkednek a sürübb levegőbe, akkor úgy pattannak vissza, mint a víz felett kacsázó lapos kavics, ezért nevezik hullámlovasoknak az X51-eseket.