In memorian……..

Szép idő van, süt a nap, a január sem olyan fogcsikorgató. Az emberek lassan ebédelni készülnek. A harcállásponton, vadászirányító pontokon végzik a harci munkát. A MiG-21UM bejelentkezik a toronynak és alacsonyan áthúz a beton felett. A következő pillanat a döbbeneté, a megmagyarázhatatlané.

Hatalmas robbanás és sűrű fekete füstfelhő a gáztartályok felől.

Bazsika Tamás százados 32 évet élt.Mi történt?

A laktanya udvarán sokan vannak, tekintetük a felgomolygó füst irányába kutat.

Mi volt ez? Mi történt, kérdezik többen is?!

A vadászirányítók már tudják és valaki beszalad az étkezdébe.

Lezuhant egy repülőgép!!! – kiáltja.

A mondat hallatán „megáll” a levegő. A repülő „társadalom” számára ez a mondat fáj.

Szavakkal nehéz lenne elmondani azt, mit érzünk ilyenkor. Döbbenet, fájdalom, értetlenség?

És már rohan is mindenki, de nem ész nélkül. Azért, hogy segítsen, tegye a dolgát, azt amire kiképezték.

Az eszmélés pillanatában az első kérdés – mi van a pilótákkal?

Kik voltak? „Kattintottak?”.

20 évvel ezelőtt, ezen a napon, a fenti kérdésekre sajnos hamar megkaptuk a választ.

NEM.

A 0358-as oldalszámú, MiG-21UM típusú kiképző repülőgép, fedélzetén Decsov Zoltán alezredes és Bazsika Tamás százados katasztrófát szenvedett. A repülőtér közelében kiképzési repülés során lezuhantak és életüket vesztették.

A Honvédelmi miniszter mindkettőjüket a Néphadsereg halottjává nyilvánította.

Halottainkat katonai tiszteletadással február 3.-án helyeztük örök nyugalomra 20 évvel ezelőtt.

2003.január 28-án rájuk emlékeztünk a kecskeméti temetőben lévő örök nyughelyüknél.

Nyugodjatok békében!