Öt magyar kísérlet zajlik a nemzetközi űrállomáson

Ha tágabban értelmezzük az ürkutatást, akkor ennek a tudománynak az őstörténete egészen 1946-ig nyúlik vissza – mondta Both Előd. A Magyar Ürkutatási iroda igazgatója hozzátette: Bay Zoltán ekkor végzett ugyanis sikeres holdradar kísérletet. Az ürkutatás első lépése egyébként a megfigyelés volt. A két nagy nemzet, amerikai és az orosz a világürbe juttatta a müholdjait, szükség volt azok megfigyelésére. A szakember kiemelte: a két nemzet, de főként az oroszok célja az volt, hogy ennek során minél nagyobb területet fedjenek le. Ennek során rájöttek, hogy az ürbe juttatott müholdak nem úgy mozognak, mint ahogy azt a Földön kiszámolták. Ennek oka, hogy a Föld nem szabályos formájú, így a tömegeloszlása sem egyenletes. E területen Izsák Imre tüntette ki magát kutatásaival. A szakember 1956-ban disszidált, s igazi nagy sikereit már a NASA színeiben érte el – mondta Both Előd. A tudósok az ötvenes évek végén mutatták ki, hogy a Föld légkörének fékező hatása még 200-300 kilométer magasan is érvényesül, míg a hetvenes években a pozíció meghatározásra, valamint a sürüségváltozás vizsgálatának szentelték a legtöbb időt. Ez idő tájt számos müszert is fejlesztettek hazánkban, egyebek mellett mikrometeorit-, valamint sugárzásdetektort.

Az igazi mérföldkövet azonban Farkas Bertalan ürrepülése jelentette, melyre az Interkozmosz program keretei között került sor. Erről Both Előd megjegyezte: a program során végrehajtott első három közös ürrepülésekbe azokat az országokat vonták be, azokat melyek ürhajósai mögött volt tudományos tapasztalat. Bár az is igaz, hogy még őket is politikai alapon választották ki. Később már az orosz ábécének megfelelően küldték fel az ürbe az embereket. Ekkor már nem számított a tudományos háttér. Ennek köszönhetően járhatta meg a világürt a mongol, a kubai, az afgán, vagy éppen a vietnámi ürhajós. Igaz, az utóbbi országban mostanra nagyot fejlődött a tudományos élet. Az igazgató elmondta: Farkas Bertalan repüléséhez viszont fontos tudományos program csatlakozott, melyek sikere, vagy éppen sikertelensége évtizedekre meghatározta a magyar ürkutatás jövőjét. Igaz a kísérletek néha kudarccal zárultak, de egy sikertelen próbálkozásból is lehet tanulni – fogalmazott Both Előd.

Farkas Bertalan egyebek mellett agytudományi kísérleteket is végzett a világürben, melyből egy sikeres tudományos iskola fejlődött ki. Ugyancsak – igaz eredménytelen – kutatást végzett a magyar ürhajós a távérzékelés területén. Bár maga a kísérlet nem hozott értékelhető eredményt, mégis ennek hatására alakult ki ennek a tudományterületnek a szakmai háttere. Farkas Bertalan ürélettani kísérleteket is végzett fent. Both Előd rámutatott: egyebek mellett ennek is köszönhető, hogy nemrégiben egy újabb pszichikai vizsgálat is járt fent a világürben, mely tartalmi rokonságban van az úgynevezett Balaton-müszerrel. Az egyik legismertebb kutatás azonban mégis csak a sugárvédelemmel kapcsolatos munka volt. Ennek során a Pille nevü müszer először járt Farkas Bertalannal a világürben, ám azóta már hétszer volt fent, hét különböző üreszközön. Both Előd kiemelte: a nemzetközi ürállomáson jelenleg is öt olyan kísérlet zajlik, melynek metodikáját és eszközeit magyar kutatók dolgozták ki.

A biofizikai kutatások során fehérjét tesznek ki sugárzásnak az állomás külső részén, s azt vizsgálják mennyire roncsolja az a szerkezetét. Az MTA által kidolgozott pszichológiai vizsgálatokat az ürben és a Földön is többször elvégzik az ürhajósokkal. Először közvetlenül a megérkezés után, majd amikor már hozzászoktak a súlytalansághoz. Ugyanígy járnak el a Földön is. Egy anyagtudományi vizsgálatot is végeznek az ürhajósok. ennek során a fémhabok viselkedését vizsgálják. A kísérlet célja minél tökéletesebb fémhab megalkotása. Egy újabb sugárzásmérő, a Pille korszerüsített változata jövőre megy fel az ürállomásra. maga a Pille egyébként már 2003. óta ott van. Egy geofizikai mérőmüszer pedig, amit az ELTE-n terveztek szintén jövőre utazik az ürállomásra. Az is érdekes kérdés, hogy az ürben végzett kutatások eredményeit miként lehet a Földön, a civil életben alkalmazni.

Both Előd rámutatott: például a Combino villamosok ütközője is az ürben végzett kutatások eredménye. A már említett fémhabot pedig ott lehet alkalmazni, ahol szükség van a fémek szilárdságára, ugyanakkor a minél kisebb súly a cél. Így például az autóipar, a könnyüszerkezetes építőipar, de az orvostudományi is hasznosítja, csontprotézis formájában. A Pillének is van földi változata. A paksi atomerőmü közelében lévő önkormányzatok kaptak is belőle, hogy ellenőrizni tudják az intézmény által megadott sugárzási adatokat. Egy európai pilóta- szakszervezet is érdeklődött utána, ám ez végül meghiúsult. A pilótáknak azért lett volna szükségük erre a müszerre, mert a nagy magasságban, tíz kilométer körül végzett repüléseknél már komolyabb sugárzás érheti őket.