Felnőtt korba léptek a veterán repülők

A rendezvényt Járomi Barnabás nyugállományú ezredes, az országos szövetség elnöke nyitotta meg és köszöntötte a megjelenteket. "A mai napon emlékezünk a múltra és hajtjuk meg a fejünket azok előtt, akik szolgálatteljesítés közben vesztették el az életüket", emelte ki beszédében, majd emlékeztetett: a Magyar Veterán Repülők Szövetségének a tagszervezetei az ország minden részében megtalálhatók. Klubjaik fő célkitüzése továbbra is a repülőhagyományok továbbvitele, valamint a repülő emlékmüvek gondozása maradt. Ezek mellett nagyon fontos az is, hogy napi kapcsolatot tartsanak a még meglévő repülő alakulatokkal és az egyéb katonai szervezetekkel. "Az elmúlt években a taglétszámban egy kis csökkenés volt tapasztalható, ezért a tagszervezeteknél szükség van egyfajta megújulásra. Ezért kellenek a fiatalok, akik azt a zászlót, amit húsz évvel ezelőtt kibontottunk, tovább tudják vinni. Vonzóvá kell tenni a szervezeti munkát és új, a fiatalabbakat érdeklő programokat kell szervezni. Ez nem fog menni egyik napról a másikra, idő kell hozzá, valamint az, hogy a tagság fogjon össze a tagépítésben", fogalmazott.

Szepesi József nyugállományú dandártábornok ünnepi beszédében elmondta, hogy nagyon fontos ez a nap a repülősöknek. "Újra emlékezünk a hősi- és repülőhalált halt pilótákra, és feleleveníthetjük azok bajtársak emlékét, akik már nincsenek közöttünk", fogalmazott. Szepesi József emlékeztetett: az első világháborúban a repülősök fegyvernemként már jelen voltak. Akkor a védőszentjük Illés próféta volt, aki tüzes szekerén repült fel az égbe. Napjainkra a Repülősök Napja augusztus 15-éhez a Nagyboldog Asszony Napjához kapcsolódik. A repülősök védőszentje a különböző országokban más és más. A magyar repülősök az olaszok védőszentjét, Lorettói Boldogságos Szüz Máriát fogadták el sajátjuknak.

A magyar légierő megalakítását 1938. február 22-én rendelte el a koronatanács, és a „Huba” haderőfejlesztési terv keretében egy repülőhadosztály felállítását tüzték ki célul. A légierő parancsnokává vitéz Háry László ezredest nevezték ki. A megalakult légierőben nagy volt a pilótahiány, és a pilótaképzéshez még a technikai feltételek sem voltak adottak, ezért Olaszországba küldtek ki 200 fiatalt pilótakiképzésre. Ehhez az évhez kötődik a magyar katonai ejtőernyőzés megszületése is, mert ekkor alakult meg a légierő kötelékébe tartozó ejtőernyős zászlóalj. A II. világháború csatái felmorzsolták a fiatal magyar légierőt. Újjászervezése 1947-ben kezdődött el és ennek hatására alakult meg 1948-ban, Mátyásföldön a Repülő Kiképző Osztály. Az eltelt idő alatt szolgálatteljesítés közben nagyon sok pilóta vesztette életét, és az utókornak kötelessége ezekről a bajtársakról megemlékezni. Erre van a Hősök Napja és ez a mai Repülősök Napja is.

Az ünnepi megemlékezést követően kitüntetéseket és emlékplaketteket adtak át a szervezet életében kiemelkedően dolgozó tagjaiknak. Az ünnepség a HEMO előtt lévő emlékmünél folytatódott, ahol a tábori lelkészek mondtak imát az elhunyt pilótákért, majd a más városokból érkezett veterán repülősök is elhelyezték koszorúikat az emlékmüvön.