Pápa: hamarosan landol az első C–17-es

Mindezt dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszter június 30-án, a Magyar Köztársaság Katonai Felderítő Hivatalában, a külföldön akkreditált magyar véderő-, katonai-, és légügyi attasék éves értekezletén mondta el. Hozzátette: ez az új képesség erősíteni fogja mind a NATO, mind pedig az EU müveleteinek légiszállítási biztonságát.

A tervek szerint a honvédelmi miniszter Jaap de Hoop Scheffer NATO főtitkárral közösen fogadja majd a július 27-én Pápára érkező első C-17-es Globemastert.

Szekeres Imre még 2007. november 18-án, a pápai repülőtéren megtartott sajtótájékoztatón jelentette be, hogy bár a németországi Ramstein, illetve a romániai Constanca is pályázott, a döntéshozók mégis úgy határoztak, hogy Magyarországon, az MH Pápa Bázisrepülőtéren lesz a NATO légiszállító flottájának bázisa. „A C–17 program egyértelmü sikertörténet hazánk számára. Magyarország először kapott lehetőséget arra, hogy egy jelentős NATO kezdeményezés központját biztosítsa. Válasz ez a kételkedőknek, válasz azoknak a politikusoknak, akik kételyeket támasztanak Magyarország Euro-atlanti elkötelezettsége iránt” – fogalmazott akkor Szekeres Imre.

Az események ezt követően felgyorsultak, hiszen szinte azonnal Magyarországra érkezett a légiszállító ezred ideális munkafeltételeit megteremtő első, külföldi katonákból álló csoportja, akiket rövid időn belül újabb katonák követtek, s ma már száznál is több külföldi katona dolgozik Pápán. Mindez természetesen fellendítette a dunántúli városban és a környező településeken az ingatlankereskedelmet. Szinte mindenki abban bízott, hogy a gépekkel együtt érkező külföldi katonák náluk keresnek és találnak szállást… A városnak emellett oktatási intézményeket is találnia kellett, amelyekben a településre érkező külföldi katonák gyermekeit képesek lesznek elhelyezni.

Szinte azonnal megkezdődött a pápai repülőtér szükséges felújítása is. Az elmúlt hónapokban, az egész objektumot érintő munkálatok során több, rossz állapotban lévő épület is megújult, például a csapatmüvelődési otthon, ahol a nemzetközi követelményeknek megfelelően konferenciaszobákat és tárgyalókat is kialakítottak. Ugyancsak nagy feladat volt a hajdani legénységi és hajózó étkezde teljes újjáépítése, valamint a tornaterem részleges felújítása. Mindezek mellett a Honvédszálló is átesett a szükséges renoválási munkálatokon.

Az MH Pápa Bázisrepülőteret még 2001-ben ajánlotta fel Magyarország NATO célokra. Azóta jelentős beruházások történtek annak érdekében, hogy megfelelhessünk tagországi kötelezettségeinknek. A pápai katonai repülőtér jelenleg a magyar légierő folyamatosan müködő tartalék repülőtere, ahol kutató-mentő szolgálat is müködik. A bázison 2006-ban és 2007-ben végrehajtott felújítási program nyolcmilliárd forintba került, melynek háromnegyedét a szövetség finanszírozta, a NATO Biztonsági Beruházási Program (NSIP) keretében. A felújítás során megtörtént a repülőtér modernizációja, elkészült egy új hangár, felújították a guruló utakat, különböző speciális területeket alakítottak ki, modernizálták a repülőtér világítási rendszerét, illetve elkészült egy modern, üzemanyag lefejtő-tároló rendszer is.

S bár az eredeti tervek szerint az első Globemaster III. már 2008 őszén megérkezett volna a városba, Szekeres Imre honvédelmi miniszter csak idén márciusban, hivatalos amerikai látogatása alatt tekinthette meg az első C–17-es repülőgép összeszerelésének befejezését a Boeing gyár kaliforniai üzemében. S az is ekkor vált nyilvánossá, hogy a NATO flotta első gépe idén júliusban landolhat a pápai betonon. „Három ilyen különleges, sokoldalú szállítógép fog állomásozni Magyarországon; a másik két gép néhány hónappal később repül Pápára, ahol még idén megkezdi tevékenységét 12 ország együttmüködésével a közös flotta” – mondta akkor a honvédelmi miniszter.

Az alapító memorandum aláírási folyamata tavaly októberben fejeződött be, így hatályba lépett a NATO C–17-es katonai szállítógépek beszerzését és üzemeltetését célzó, úgynevezett Stratégiai Légi Szállítási Kezdeményezés. Ennek értelmében a pápai bázison egyelőre három óriásgép állomásozik majd. Magyarország mellett pedig kilenc másik NATO-tagállam – Bulgária, Észtország, Litvánia, Norvégia, Hollandia, Lengyelország, Románia, Szlovénia és az Amerikai Egyesült Államok –, valamint a nem NATO-tag Finnország és Svédország csatlakozott a kezdeményezéshez. Az aláírási folyamat befejezésével létrejött az úgynevezett légi szállítási szervezet (NAMO), amely hivatalosan birtokolja majd az amerikai gyártmányú gépeket. A részt vevő országok a gépeket egymással megosztva üzemeltetik, és így egyéni képességeiket meghaladó kollektív képességeket hoznak létre.

Szekeres Imre az elmúlt hónapokban többször is hangsúlyozta, hogy a programban részt vevő országok a felhasználandó repülési idő arányában szállnak be a beruházásba és a müködtetésbe. Magyarország 1,8 százalékkal, azaz másfél milliárd forinttal szállt be a beruházásba, és az országra eső évi müködtetési költség várhatóan egymilliárd forint lesz. Ezért 60 repülési óra jár, amely kielégíti a Magyar Honvédség repülési igényét. Hazánk egyébként a C–17-eseket az afganisztáni, a sínai-félszigeti és a ciprusi küldetésekhez fogja használni. Ha mindezeket a repüléseket Magyarország bérlettel oldaná meg, az tizennégyszer többe kerülne az óriásgépek müködtetésének ránk eső részénél.

A Pápára érkező, s ezután magyar felségjellel repülő C–17 Globemaster III. típusú repülőgépek a XXI. század katonai és humanitárius feladatainak ellátására tervezett, nagyméretü harci eszközök, amelyek alkalmasak a csapatok és különféle felszerelések nagy távolságra történő, gyors, stratégiai szállítására is. A gépnek négy darab Pratt & Whitney PW 2040-es hajtómüve van, amelyek összesen 73,2 tonna tolóerővel bírnak. A gép hossza 53 méter, magassága a faroknál 16,7 méter, szárnyainak fesztávolsága pedig 51,7 méter. Utazósebessége 0,74-0,77 mach, önsúlya 128,1 tonna. Négy hajtómüvének ellátására maximum 138 ezer liter üzemanyagot képes felvenni. A C–17-es képes igen rövid, mindössze 2,359 méter hosszú kifutópályán is képes a levegőbe emelkedni, és akár 72,5 tonna terhet tud szállítani. Teljes terheléssel 4,481 kilométer hatótávolsággal rendelkezik, de a levegőben is utántölthető. Egyszerre maximálisan 188 főt szállíthat, személyzete pedig két pilótából és egy rakodómesterből áll, akiket fejlett rakodó- és digitális repülési rendszerek segítenek.