Egy éve történt...

A katasztrófa áldozataira, kollégáinkra emlékeztünk Ignácz Zoltán sírkőavatásán. Minden szónál többet mond az a megemlékezés, amelyet Murguly Gusztáv őrnagy, a Puma század tagja mondott: "Az emlékezés nehéz percei ezek, ahol Ignácz Zoltán főhadnagyra, egy kedves bajtársunkra emlékezünk. Az egy évvel ezelőtti tragikus nap eseményei bevésődtek mindannyiunk lelkébe. A Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis és különösen a Puma század nevében bátran mondhatom, hogy személye mind a mai napig jelen van közöttünk. Zoliban egy rendkívül tehetséges pilótát ismertünk meg, aki a haza szolgálatának szentelte életét és sikeresen átküzdötte magát az elé állított akadályokon. Gond nélkül végrehajtotta a könnyünek legkevésbé sem mondható kanadai kiképzést és beküzdötte magát azon kevesek közé, akik elmondhatják magukról, hogy egyszer Gripen pilóták lesznek. Ezáltal kivívta magának repülőtársai és kollégái elismerését, megbecsülését.

A nehéz és erőt próbáló mindennapi munka mellett Zoli második családjának érezte a Puma századot, ahol segítő kezet kapott és amely befogadta és támogatta Őt. Egy ígéretes repülő pályafutás és életút tört ketté. Most, így egy év távlatából derül csak ki igazán, hogy mennyire is hiányzik Zoli a pilótaközösségből. Nem volt alkalom mikor egy-egy beszélgetésnél ne került volna fel a neve, ne hangzott volna el egy olyan történet, aminek még Ő is részese volt, vagy ne lettek volna párás tekintetek a társaságban. Ha fizikailag már sajnos nincs is velünk, de a gondolatainkban, emlékeinkben tovább élt, és tovább is fog élni addig, amíg lesznek akik ismerhették, együtt repülhettek vele.

„Minden nap megszünik valami, amiért az ember szomorkodik, de minden nap születik valami új, amiért érdemes élni és küzdeni.” Herakleitosz