Idén megkezdődik a Szu-34-esek rendszeresítése az orosz légierőben

Korábban már több harci ezred neve is felmerült, mint első hivatalos rendszeresítő, így az egykor Kunmadarason állomásozó lebjazse-mihajlovkai 1. gárda bombázó ezred neve is, de inkább valószínüsíthető, hogy a lipecki kiképzőközpont magasan kvalifikált hajózói kezdhetik meg a harceljárások kidolgozását az új repülőgéppel.

A gép rendszeresítése nagy lökést jelente az orosz katonai repülés minősége terén, elég csak emlékeznünk a tavaly augusztusi grúziai harcokban elszenvedett veszteségekre.Az új gép jókora fegyverterhelése és a korszerü tüzvezető-, célzó- és navigációs rendszerei révén még az olcsóbb nem-irányított bomba illetve rakétafegyverzetével is komolyabb és hatékonyabb csapásmérésre képes, mint a harcokban bevetett típusok. A géphez azonban nagyszámú precíziós eszköz is rendszeresítésre kerül, így nagyságrendi ugrást jelent az orosz légi harcászat terén a Szu-34-es.

Ne feledjük azonban, hogy a Szu-34-est már nem egy alkalommal jelentették rendszeresítésre alkalmasnak. A kilencvenes években már több proto-, illetve nullszéria példány repült csapatpróbákat Aktyubinszkban, majd egy időre hallani lehetett a projekt törléséről is. Nagy szenzációt keltett a 2005-ös majd a 2007-es MAKSz kiállítások előtt rendre beígért sorozatgyártás megkezdése, amelynek azonban két gép, a piros 01-es és 02-es hivatalos átadásán túl nemigen volt jele. Ez utóbbi két gép ráadásul a korábban készült nullszériából lett a légierőnek csapatpróbára átadva. Ezen kívül megindult egy Szu-24M2 felújítási program is, amely révén korszerüsödik az elődtípus, jelentősen redukálva a rendszeresítendő darabszámot.

A mostani bejelentés ismét előrevetíti a lehetőségét, hogy a sok reménykeltő ígérgetés után az utóbbi, olaj-milliárdokban bővelkedő időszak hatására megindulhat a komplexebb fegyverrendszerek szélesebb körü elterjedése a megújulni kívánó orosz légierőben. Több, két vagy akár három(!) évtizeddel ezelőtt megindított fejlesztési program csak napjainkra jutott el arra a szintre, hogy sorozatgyártás lehessen belőle.

A jelenlegi globális pénzügyi válság természetesen nem kedvez ezeknek a folyamatoknak, de jelen pillanatban nem tudja megmondani senki, hogy a hetvenes évek közepén indult Mi-28-as, vagy a nyolcvanas évek közepén megkezdett Szu-27IB/Szu-34-es projekt a 2010-es évekre tényleg eljut-e oda, ahová el kellett volna jutnia jó másfél évtizeddel korábban...