A pilóta, aki elsőként halt meg a hazájáért

George Allison Whiteman, 1919. október 12-én, a Missouri Pettis megyében lévő Longwood közeli Wilkerson farmon született, John Case és Earlie Sanders Whiteman szülők első gyermekeként. Összesen tízen voltak testvérek, közülük 8 fiú (George, Paul, John Jr., Eugene, Carl, Marshall, Robert és Lee), valamint 2 leány (Violet és Susan). Középiskolai tanulmányait a Sedalia-i Smith-Cotton-ban végezte. 1935. május 23-án, évfolyamának 218 tanulója közül, a 22. helyen végzett. Ezután beiratkozott a Mines-i Rolla School-ba, ahol vegyészmérnöknek tanult.

1939-ben besorozták a hadseregbe (azonosítási száma: 0399683), ahol október 20-án kiválasztották repülőgép-vezetőnek. 1940-ben, a texasi Randolph Fieldre vezényelték, ahol nagyon magabiztosan, mindössze 7 hónap és 19 nap alatt befejezte a kiképzését. 1940. július 1-ig már összesen 35 óra volt a háta mögött, amelyből 15-öt egyedül repült. Végül 1940. november 15-én, immár frissen avatott hadnagyként, az amerikai hadsereg repülő alakulatánál (USAAC) lépett először szolgálatba. A következő év elején, önként jelentkezett – 16 társával együtt – a Hawaii-szigeteki új állomáshelyére. A pilótákat és a Curtiss P-36 Hawk típusú repülőgépeket az USS Enterprise repülőgép-hordozó szállította a csendes-óceáni támaszpontra.

George Allison Whiteman hadnagy utóbb az Oahu-szigetén lévő Wheeler Field repülőtérre került, ahol a 18. vadász osztály, 44. századába osztották be. 1941. január 3-án, még sikeresen befejezett egy vegyi hadviselésről tartott kurzust is, így a századnál Whiteman lett a vegyvédelmi felelős.

Aztán 1941. december 7-én, a vasárnap reggel megkezdődött váratlan japán támadás után a hadnagy is – katonai esküjéhez híven – az egyik repülőtérre igyekezett eljutni. Bellows Fieldet az ellenséges repülőgépek már erős tüz alatt tartották, amikor Whiteman egy P-40B „Warhawk” típusú géphez rohant. Ott mit sem törődve a rá leselkedő veszélyekkel, gyorsan a levegőbe emelkedett. Ezalatt azonban, – de még a futópálya felett – érték utol egy japán Mitsubishi A6M2 „Zero-Sen” vadászgép végzetes találatai. A lövedékek éppen a P-40-es pilótafülkéjét szabdalták szét, miközben a vakmerő pilóta is halálos sérüléseket szenvedett.

George Allison Whiteman hadnagy volt az első pilóta a légierő személyzetéből, aki a Pearl Harbor elleni támadásban, harc közben vesztette életét.

A csatában tanúsított hősies viselkedéséért posztumusz megkapta a Silver Star, majd később a Purple Heart, az American Defense Medal, az American Campaign Medal, a Bronze Star, és a World War II Victory Medal kitüntetéseket. 14 évvel később, 1955. augusztus 24-én, Nathan F. Twining tábornok, a légierő akkori vezérkari főnöke, értesítette először a pilóta édesanyját, hogy a fiáról neveznének el egy légi bázist. Az avatási ünnepséget 1955. december 3-án tartották meg az újonnan megnyitott Sedalia-i támaszponton, melyet Whiteman nevére kereszteltek át. A hálás utókor így adózott és állított emléket egy hős katonájának.