Csapatpróbán az új orosz kiképző és könnyű csapásmérő repülőgép

A konstrukció kezdetén még szoros volt az együttmüködés az olaszokkal, akik azóta az Aermacchi M-346-ossal szintén megjelentek a piacon, de egy megállapodás értelmében nem háborgatják a volt szovjet térség államait az egyébként szintén kiváló portékájukkal.

A kisméretü gép viszonylag erős fegyverzettel rendelkezik, hasonlóan a cseh Aero Vodochody L-159-eséhez, így képes a különféle nem irányított rakétákat tartalmazó blokkok (B-8 és B-13) mellett szabadesésü bombák és irányított levegő-föld rakéták (H-25 különféle változatai) hordozására is.A gép aerodinamikai kialakítása modernnek tekinthető, a kisebb sebességekre optimalizált enyhén nyilazott szárny kiválóan mechanizált, a szárnytő megnyújtott, úgynevezett LERX-el rendelkezik és a törzs első részén egy enyhe él vezeti meg az áramlást, igaz már nem olyan mértékben, mint a fedélzeti radarral még nem rendelkező prototípuson, ahol egészen az F-22-esre emlékeztető határozott él futott végig az orr hegyétől a LERX kezdetéig.

Az aktyubinszki csapatpróbán szereplő gépek még a nullszériához tartoznak, de már eldöntött tény, hogy az Orosz Légierő rendszeresíteni fogja ezt a sokoldalú típust, amely kiváló réskitöltő képességgel bír olyan haderőknél, ahol párhuzamosan rendszerben van a MiG-29-es, vagy a Szu-27-es típus is.