Néhány évvel ezelőtt egy forró nyári napon koradélután csengett a mobiltelefonom, és amikor a képernyőre pillantottam, szinte biztos voltam benne, hogy valami fotós csemege akad lencsevégre aznap. A spotter körökben Hiéna névre keresztelt egyik barátom volt ugyanis a hívó fél, és tudtam, hogy aznap is a szokásos helyen, a repülőtér kerítésénél les a „zsákmányra”, tehát nem véletlenül tárcsázta a számomat. Amit mondott, azonban messze felülmúlta a reményeimet, ugyanis egy hófehér, meseszép orosz An-12-esről beszélt nekem izgatottan a telefonban, mely éppen most szállt le a kecskeméti bázis betonjára…
Azonnal döntést hoztam, miszerint a város másik részén található munkahelyemről aznap kicsit korábban, konkrétan ebben a pillanatban el kell jönnöm, „fontos ügyeimet” intézni. Szerencsére a kerékpárom kéznél volt, a fotós felszerelés azonban otthon pihent. Soha nem gondoltam volna, hogy ilyen sebességre képes a jó öreg mountain bike, szó szerint kitapostam ugyanis a lelkét is, úgy tekertem.Otthon a fotóstáskám mindig menetkészen össze van pakolva, akkuk feltöltve, így csak fel kellett kapnom és rohanás a bázisra. Hiéna barátom közben folyamatosan tájékoztatott telefonon a fejleményekről, miszerint a „Nagy Ancsa” kipakolása megkezdődött a hátsó, cargo betonon. Ez szerencsére jó helyen van a fotózást tekintve, így arrafelé vettem az irányt. Azt hiszem soha nem értem még ki ilyen hamar a repülőtérre…
A képre kattintva a felvétel nagyobb méretben is letölthető.
Orosz An-12-es a kecskeméti betonon. A függőleges vezérsík tövében jól megfigyelhető az egykori lövészfülke...
A makulátlan, hófehér gépet már messziről észrevettem, a négymotoros orosz nagyvas meseszép látványt nyújtott a szikrázó napsütésben. Hiéna már várt, és elégedett vigyorral az arcán ecsetelte a történéseket. A gép feltehetően a MiG-29-esekhez hozott pótalkatrészeket, bővebb információt azonban azóta sem tudtam meg.
Kattogtak a fényképezőgépek, készültek a fotók és sajnos repültek a percek. A kirakodást követően ugyanis az Airstars színeit viselő An-12-es hamarosan megkezdte felkészülését a felszálláshoz. A motorok indítását és a szükséges ellenőrzéseket követően a gép kigurult és a 44-es út irányába felszállt. Hosszú ideig követtük a tovaszálló vasmadarat és elégedetten nyugtáztuk, hogy ismét egy igazi kuriózumot láthattunk.
Sztorizzon Ön is!
A JETfly szerkesztői várják a hasonló, polgári vagy katonai repülőeszközöket ábrázoló felvételeket és rövid kis történeteket, érdekességeket, melyek a kép készítése kapcsán megfogalmazódtak Önökben. Csak és kizárólag saját készítésü felvételeket lehet beküldeni e-mailben a temesvarip@jetfly.hu címre.
A JPG formátumú képek hosszabbik oldala pontosan 1024 pixel szélességü legyen, a kapcsolódó írás hossza pedig ne haladja meg az 1500 karaktert. A beküldött anyagokat átnézzük, és kizárólag akkor közöljük le, ha mind a kép, mind a szöveg elér egy általunk kívánatosnak tartott színvonalat és megfelel a kiírás követelményeinek. A képek és az írások szürésének jogát fenntartjuk.
Kérjük az e-mailben megadni a szerző következő adatait: - név, - postacím, - telefonszám, illetve a beküldött kép és írás internetes közléséhez való hozzájáruló nyilatkozat
Legyen Ön is a fotósunk!
A sorozat eddig megjelent cikkei:
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
Mi történt azon a napon? Ha a Nap egy bizonyos szögből sütött a kecskeméti légibázis betonjára, sokáig egy ezüstös csík emlékeztetett a 2008. április 17-i repülésre.
Amennyiben feliratkozik alkalmi hírlevelünkre, postafiókjába küldjük a legfrissebb híreket!
E-mail cím:
Megszólítás:
A hírlevél feliratkozáshoz el kell fogadni a feltételeket.