A furcsa elnevezés a hidegháború időszakából származik, melyet még az amerikai hírszerző szolgálat adott annak a szovjet kísérleti, ún. „ekranoplán” gépnek, amit annak idején kísérleti céllal építettek. A különleges tandemszárnyú vízi repülő-járművet elsősorban a Kaszpi-tengeren alkalmazta a haditengerészet szállító feladatkörben. A szolgálatból végleg kivont hatalmas monstrumot a Moszkva közeli tusinói tengeralattjáró múzeumban állították ki, így már civilek is megnézhetik az egykori titkos haditechnikai különlegességet.
A párnahatás elvén müködő különleges úszótestü repülőgépek eredete a II. világháború előtti időkre nyúlik vissza. Az első ún. ekranoplán kísérleteket szovjet részéről, Rosztyiszlav Jevgenyijevics Alexejev vezetésével az 1960-as évektől kezdték az addig összegyüjtött tapasztalatok alapján. Elsőként megépült az SM-1 Utka (Kacsa) nevü kísérleti gép. Majd végül néhány kisebb prototípus után, a szovjet haditengerészet – a hatalmas méretei és furcsa alakja miatt – egyszerüen csak „Kaszpi-tengeri szörnyként” emlegetett KM-1-et rendszeresítette.

Az 540 km/h sebességü, 544 tonna indulótömegü szállítógépet a Kaszpi- és Fekete-tengeren alkalmazták. A 8 db Kuznyecov NK-84 hajtómüvel felszerelt repülőgép legfőbb problémája a gyenge hosszirányú stabilitás volt. Ezen kívül magas hullámzás esetén már nem lehetett biztonságosan üzemeltetni.
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
Mi történt azon a napon? Ha a Nap egy bizonyos szögből sütött a kecskeméti légibázis betonjára, sokáig egy ezüstös csík emlékeztetett a 2008. április 17-i repülésre.
Amennyiben feliratkozik alkalmi hírlevelünkre, postafiókjába küldjük a legfrissebb híreket!
E-mail cím:
Megszólítás:
A hírlevél feliratkozáshoz el kell fogadni a feltételeket.