F/A-18F Super Hornet dinamikus bemutató Farnborough-ban

A rendkívül rövid nekifutás után a magasan képzett repülőgépvezető egy enyhe jobb kifordulást követően vezetett bal orsóba kezdett, még a futómüvek behúzása közben. Ezt a manővert azóta átvették a főképp csak a tengerentúlon látható Navy Super Hornet Demo Team katonai hajózói is, ami bizonyíték arra, hogy olykor egy-egy jól összeállított gyári bemutatóprogram képes az európai szemnek némiképp unalmasnak ható amerikai demokat is megreformálni.

Egy kis kitérő: hála annak, hogy a Raptorral 2008-ban sem gyári bemutató pilóta, hanem a Légierő democsapata repül, még a sokat látott Farnborough-ban is, továbbá Traven kürjét a Super Horneten még az oroszokból is elismerést kiváltó elemek uralják, mintha átalakulóban lenne az amerikai katonai show-filozófia. Nem arról van szó, hogy odaát soha senki sem repült semmi érdekfeszítőt - elég csak az 1998-as Dale Snodgrass F-14D repülésére gondolni - de tény, hogy sok olyan manőverelem jelent meg az utóbbi években, amit eddig csak az oroszoktól - vagy még tőlük se - láthattunk. Az F-15E democsapata az idei évtől például a felszállást követően a meredek emelkedést megszakítva a gépét a hátára teszi, majd háton nagy negatív állásszöggel (!) gyorsul hosszú másodpercekig, egész addig, míg már komoly kondenzáció alakul ki a szárny alatt (felett). Innen kiforgatott gép leginkább olyan hatást kelt az ívelt szárnyvégekben meggyült gőz kiáramlása miatt, mintha füstölőket kapcsolt volna be. Nagyon látványos manőver...

Visszatérve a Super Hornet-hez, a program egyszer sem ül le, látványos, de nagy tapasztalatot igénylő manőverek sora váltogatja egymást. Az orsót követve a gép rövid vízszintes sebességgyüjtés után függőleges manőverbe kezd és egy háromnegyed bukfenc után máris kezdetét veszi az első szakmai szemmel is érdekes mozzanat. A közel 45 fokos leszálló ágban talpára állított gépet a pilóta egy intenzív mozdulattal 70-80 fokos állásszögig húzza.Ezt a földről csak becsülni lehet, de tény, hogy a gép a haladási irányával bezárva érte el ezt a szöget, közben sem emelkedett, sem süllyedt. Ezután azonban ismét egy intenzív mozdulattal az orra nyomott gép vízszintesen gyorsulni kezdett. Látható, hogy mind a kereszttengely körüli szögsebesség, mind a kritikus állásszög körüli kormányozhatóság terén a Super Hornet komoly potenciállal rendelkezik.

Az itt megjelent repülőgép egyébként függesztményekkel repült, ennek oka az, hogy a Boeing minden potenciális vevő előtt igyekszik bizonyítani, hogy a hossztengellyel 4 fokos szöget bezáró pilonok a manőverezhetőséget nem befolyásolják. Nyílván a megnövekedett homlokellenállás miatt a gép szuperszonikus képességei elmaradnak a többi (többek közt a régebbi Hornet) gépekhez képest, de a hangsebesség alatti, különösen a kis-, illetve extrém kis sebességü manőverezés terén a kiforgatott függesztők és függesztmények nem fejtenek ki káros hatást. Ne feledjük azonban, hogy a pilonok a hossztengellyel ugyan nem, de a szívócsatornák külső falával párhuzamosan állnak, így a köztük elhaladó áramlás egyenesnek tekinthető. Így minimalizálták a tervezők a lehetséges nyomásváltozások, illetve ezek következtében a leoldott függesztmény esetleges géptörzsnek csapódása esélyét.

Ami a repülés során leginkább szembeötlött az a gép extrém-nagy állásszögü irányíthatósága. A repülőgépvezető többször is végrehajtotta a Pirouette-manővert, ami egy dobott-orsó, csak nagy állásszögnél. Az egyik ilyen manővernél a gép a pálya tengelyére merőlegesen került vízszintes helyzetbe és hosszú másodpercekre hasra húzott bottal haladt, lendületből (és a forszázson dolgozó hajtómüveknek köszönhetően erőből is) tartva a 60-70 fokos állásszöget.A repertoárban szintén megtalálható a nagy állásszögü lassúrepülés, de minden más gépet meghaladó értékekkel. A Hornet gépekre jellemző szögletes bukfencet a Super Hornet is bemutatja, ennek kezdő 90 fokos irányváltásánál az egész gép gőzfelhőbe burkolózott. Sajnos az alacsony felhőalap miatt a második irányváltás már nehezen volt látható, ezt a manővert a pilóta nem is fejezte be, hanem a harmadik 90 fok helyett a gépet egy negyed orsóval kiforgatta, és némi zuhanást követően távolodva sebességgyüjtésbe kezdett.Természetesen láthattunk rendkívül kis rádiuszú húzott fordulót és az ebből átmenet nélkül indított függőleges emelkedést, majd abból egy intenzív átnyomást is.

Összességében elmondható, hogy a Super Hornet bemutatója különlegesen impozáns. A Hornet és Gripen gépek GE F-404 és Volvo RM-12-esével közel megegyező méretü, de vagy 30%-al erősebb F-414GE400-as hajtómüvek hatalmas robaja, a megnövelt (leginkább a MiG-29-esére emlékeztető) LERX-en létrejövő jelentős páraleválás és a látványosan kalimpáló jókora vízszintes vezérsíkok látványa méltán teszi az F/A-18F-et korunk repülőnapjainak egyik sztárjává.

Galéria: F/A-18F Super Hornet dinamikus bemutató Farnborough-ban

aaaa dddddd dddddd dddddd dddddd dddddd