Szuperszonikus óvó bácsik - MiG-29-esek a Baltikumban

A PKW Orlik 2 (Polski Kontyngent Wojskowy Orlik 2) 2008. március 15-étől június 30-ig tart, ezzel a lengyelek a harmadikok a belgák és norvégok után, akik már másodszor vállalták fel az új szövetségesek légvédelmét. 2004 óta a katonai szövetség 13 országának katonái és vadászgépei váltották egymást, a Siauliai légibázison, amelynek légi irányítói a Kaunas közelében lévő Karmevalában dolgoznak. Egyetlen repülőtér normális esetben elegendő a feladatok ellátásához, de időjárási vagy egyéb okok miatt természetesen ki kellett jelölni tartalék bázisokat is. Az Orlik 2 akcióban részt vevő gépek így szükség esetén leszállhatnak Riga, Vilnius, Kaunas és Tallinn repülőterein is, és a semleges finnek is lehetővé tették a tamperei bázis használatát.A Mariusz Biajgo alezredes parancsnoksága alatt álló kontingenst a lengyel légierő 41. százada adja, amelynek gépei a Malbrok légibázisról települtek át. A négy MiG-29-es most az egyedüli harci gép Siauliaiban, amely a szovjet érában az egyik legfontosabb előretolt bázis volt. Itt állomásozott egy szállítóalakulat, egy MiG-29-es ezred, és ugyancsak itt volt az egyik müszaki bázis, amely a Szu-24-es bombázók nagyjavítását végezte.

A lengyel 29-esek a norvég légierő 338. századának F-16AM gépeitől vették át a stafétabotot, július 1-jétől pedig a németeknek adják tovább. A MiG-29-esek hatósugara ugyan nem túl nagy, de az oltalmazott terület méretei miatt teljesen megfelelnek a légvédelmi feladatra. Ebben fontos része van annak is, hogy Lengyelország a NATO-csatlakozást követően részlegesen korszerüsítette a gépeket. Az amerikai Rockwell Collins ANV-241 MMR VOR/ILS, valamint AN/ARN-153 (TCN 500) TACAN kommunikációs és navigációs rendszereket építették be, ezek mellett még rendszeresítették a Trimble 2101AP GPS-berendezést és a Thomson CSF SB-14-es radar-besugárzásjelzőt. Az új IFF saját-idegen felismerő rendszert a lengyel Radwar elektronikai vállalat fejlesztette ki, és ugyancsak hazai termék az RS 6113-2 VHF/UHF rádió is.A légi rendészeti bevetéseket a lengyel MiG-29-esek betöltött fedélzeti gépágyúval és két R-60-as vagy R-73-as infravörös önirányítású, kis hatótávú légiharc-rakétával végzik.

A felkészülés már januárban elkezdődött, egy előkészítő csoport kiutazott Siauliaiba, és a kijelölt személyzetek a Hawk 08 gyakorlaton ismerkedtek a feladatokkal és a döntéshozási folyamatokkal. A pilóták a légi célok elfogását, azonosítását és leszállítását gyakorolták, majd miután a felkészülés befejeződött, az első géppár március 12-én leszállt Siauliaiban. Két nappal később követte őket a második páros, ekkor a norvég F-16-osok hazarepültek, és másnaptól újra a lengyeleké volt a légtérbiztosítás feladata.

A sikeres végrehajtás azonban nem csak a vadászrepülőkön múlik. Csak pontos légi helyzetkép birtokában lehet elfogást végezni. Ebben alapvető fontosságú a Baltnet nevü közös rendszer, amelyben egyesítik a polgári légi forgalom és a hadsereg radarjainak adatait. A Control and Reporting Centre Kaunas közelében található, innen kapja meg a NATO is az egyesített légvédelmi rendszer számára az adatokat.

A németországi Kalkarban található a régióért felelős CAOC (Combined Air Operations Centre), ahonnan szükség esetén elrendelik a készültségi géppár felszállását. A már levegőben lévő vadászok közvetlen irányítását a helyi központ végzi. Amennyiben a térségben járőrözik, úgy a NATO AWACS légtérellenőrző gépe is részt vehet a rávezetésben, ehhez megvannak a szükséges kommunikációs csatornák.

A NATO-tagok közül csak a balti államok, Szlovénia, Izland és Luxemburg nem rendelkezik vadászgépekkel. Az utóbbi két ország légvédelmét az USA és Belgium látja el, Szlovénia földrajzi helyzetéből adódóan könnyen védhető az olaszországi légibázisokról, a három északi állam azonban a szövetség segítségére szorul. Az erről szóló megegyezés először csak 2007-ig szólt, de mivel egyelőre nincs napirenden a légierejük komolyabb fejlesztése, meghosszabbították 2011-ig.Amint a NATO elhatározta a közösen biztosított légtérvédelmet, órákon belül megérkeztek Litvániába a belga légierő F-16-osai, amelyek 2004. április 1-jétől adtak QRA- (Quick Reaction Alert) szolgálatot. Azóta háromhavonta váltják egymást a tagállamok vadászgépei, amelyek között 2005 végén már ott voltak a lengyel MiG-29-esek is. Az első kontingens a Minsk Mazowieckiben állomásozó ezredtől érkezett, az egyik pilótájuk a mostani csoportban is helyet kapott, mivel már kellő helyismeretre tett szert.

A litván hadsereg a lehetőségek keretein belül megkezdte a repülőtér rekonstrukcióját. A NATO egységei előtt csak L-39-es gyakorlógépekkel repültek, az infrastruktúra a minimális szinten állt. Azóta felújították a külföldi katonák elhelyezési körleteit, de még mindig sok konténert szállítanak ide az egymást váltó egységek. Az angoloktól kapták a vadászgépek tárolására szolgáló áttelepíthető sátrakat, amelyek az időjárás hatásaitól legalábbis részlegesen védenek. A reptér felújításához a NATO is hozzájárult, ennek köszönhetően felújították a második futópályát is. A feltételek adottá váltak ahhoz, hogy a szervezet szükség esetén nagyobb erőt állomásoztasson itt, de egyelőre csak közös gyakorlatok vannak a tervekben, hiszen jelenleg nincs ok a bázison lévő gépek mennyiségének növelésére.