Forgószárnyas vitézekre emlékeztünk

Hét évvel ezelőtt, 2001. április 12-e is átlagos napnak indult a szentkirályszabadjai Bakony harcihelikopter bázison. Megszokott eligazítás során készültek fel a pilóták az aznapi kiképzési feladatra. Az egyik tervezett küldetés az év folyamán tervezett NATO gyakorlaton sorra kerülő feladat gyakorlása, kismagasságon végrehajtott fotó lövészet volt. A feladatot két Mi-24D típusú harcihelikopter hajtotta végre a hajmáskéri lőtér területe felett. A vezérgépben Sápi Zoltán százados gépparancsnok és Nagy László főhadnagy fegyverzet-operátor foglaltak helyet. A kísérő gépben Rolkó Zoltán százados gépparancsnok és Stumpf Péter főhadnagy fegyverzet-operátor repült. A gyakorlás közben a lőtér lőirányában a két helikopter összeütközött és mindkettő lezuhant. A vezérgép személyzete életét vesztette, a kísérő személyzet könnyebb sérülésekkel vészelte át a katasztrófát.

Gyásznap lett ez a szép áprilisi nap a magyar forgószárnyasak családjában. A család pedig mindig megemlékezik szeretteiről. Idén is összejöttek a barátok és a kollégák a tragédia színhelyén. A szomorú hagyományokhoz híven csendben, méltóságteljesen emlékeztek. Virágokkal borítva a katasztrófa színhelyét és gyertyát gyújtva Sápi Zoli és Nagy Laci emlékére. Emlékezünk mi is a két életvidám pilótára, Sápi Zoltán századosra, aki a repülős körökben Cápa becenevet kapott és életét legjobban felesége, Lívia emlékezése jellemez legjobban: „Két nagy szerelme volt, a munkája és a családja. Mindkettőben a legtökéletesebb volt, egyiket se hanyagolta el a másik kedvéért.” és Nagy László főhadnagyra, akit mindenki csak Bubunak ismert.

Emlékeztünk és emlékezünk rátok, az 579-es oldalszámú Mi-24D típusú harcihelikopter utolsó személyzetére.