Mi lehet a célja az orosz erődemonstrációnak?

Vlagyimir Putyin elnök augusztusi döntése alapján az orosz bombázók és felderítőgépek újra megkezdték őrjáratozási tevékenységüket a Csendes- és az Atlanti-óceánok felett. Azóta számos ehhez a mostanihoz hasonló bevetést hajtottak végre, melyekről  a média is rendszeresen beszámolt. Oroszországnak - amíg nem sért meg másik országok légterét - joga van erre a tevékenységre, ezt a NATO is elismeri. Az viszont ugyancsak természetes, hogy a NATO országok a partjaik közelében portyázó felderítő és bombázó repülőgépeket szemmel tartják és ha közel merészkednek akkor emelik a készültségi vadászgépeket. Ez az eset történt meg most is, és az elmúlt hetekben is.

A dolog azonban nem öncélú erőfitogtatás, nagyon is racionális érvek húzódnak meg mögötte.

Az ilyen repüléseknek ugyanis több célja is lehet. Az egyik, talán leginkább egyértelmü, hogy látványosan demonstrálják a rendelkezésükre álló képességeket és erőt. Ez politikai érdek. A katonai szempontokat figyelembe véve viszont lényegesen fontosabb, hogy teszteljék a saját technikájukat és legénységüket is. Végre tudják e hajtani a feladatot, mik azok az eljárások amiken változtatni kell, vagy módosítani a technikai eszközöket.

A másik, hogy a környező országok képességeit szondázzák, megfigyeljék a reakciókat és kitapasztalják a riasztási és elfogási rendszert. A védekező fél ugyanis ilyenkor bekapcsolja a radarjait, kommunikációs eszközeit, így ezek elektronikus jelei begyüjthetőek, riasztja a vadászait, amelyek reakcióideje is nyilvánvalóvá válik. Az oroszok számára ezek a bevetések tehát sok haszonnal kecsegtetnek, gyakorlatban tartják a gépek legénységét, ráadásul kiváló kiképzési alkalom valós körülmények közepette, valamint rengeteg információt nyernek a NATO országok légvédelméről. Magukról ugyanakkor szinte semmit nem árulnak el, gépeik háborítatlanul visszatérnek saját távoli bázisaikra.