Évente egymillióan látogatják meg Nagaszaki halált hozó rémálmát

A Nagaszakira atombombát kioldó Boeing B-29-es típusú repülőgépet, melyet később „Bockscar” névre kereszteltek, a nebraskai Omahában, a Glenn L. Martin repülőgépgyárban építették. A gép eredetileg Block 35-ös szériájú volt. Gyári száma ennek megfelelően B-29-35-MO 44-27297 lett. Később azonban Silverplate-ben 10 db példányt – köztük ezt is – az új fegyvernek megfelelően átépítettek. Az így módosított gépeknek a Block 36-os szériaszámot adták. 1945. március 19-én állt szolgálatba az USAAF-nál a Bockscar. Első útja Frederick C. Bock századossal és a C-13 személyzettel együtt az utahi Wendover Field-i légibázisra vezetett.

A B-29-est az ott állomásozó 393. bombázószázad állományába osztották be, miközben a kijelölt személyzet a legnagyobb titoktartás mellett megkezdte az alapos felkészülést és kiképzést. Ezt követően, június 11-én indultak a Mariana-szigeteken lévő Tinianra, ahova június 16-án érkeztek meg. A személyzet ekkor tovább folytatta a felkészülést. A repülőgép ekkor kapta, a pilóta után, a Bockscar elnevezést. Tinianról a géppel összesen 13 kiképző- és gyakorlófeladatot hajtottak végre. Majd ezután további 3 (más források szerint 4) bombázóbevetés következett, amelynek során Niihamát, Musashinót, valamint a Don Albury hadnagy irányította C-15-ös személyzet pedig Toyamát támadta. Ez utóbbi alkalommal – kísérletképpen – a 4536 kg tömegü, nagy hatóerejü, „pumpkin” becenevü bombát – melyet alakjáról és narancssárga színéről neveztek el – oldották ki, amely az atombomba előtti utolsó „főpróba” volt. Az 509. Composite Groupba csak egyetlen bombázószázad, a 393-as tartozott, melynek jelzéseit augusztus 1-jén megváltoztatták, hogy az ellenséget megtévesszék. Ekkor festették fel a törzsre a 77-es számot is.Hirosima után az USA harmadik – de akkor egyetlen – plutóniumbombáját, melyet „Fat Man” névre kereszteltek, 1945. augusztus 9-én robbantották fel Nagaszaki felett. Az elsődleges célpont eredetileg Kokura volt, ám a felhős idő miatt a másodlagos célpontra oldották ki a bombát. A Bockscar becenevü Boeing B-29 „Superfortresst” ezúttal Charles W. Sweeney őrnagy irányította, aki a „The Great Artiste” nevü B-29-es személyzetével (C-15) repült együtt. Az odafelé vezető út nem volt eseménytelen, ugyanis a gépnek Okinaván csaknem üres üzemanyagtartályokkal le kellett szállnia. Végül e kényszerkitérő után a ledobást helyi idő szerint 11 óra 01 perckor hajtották végre. A Fat Man 4630 kg tömegü, 3,25 m hosszú, 1,52 m átmérőjü, valamint 21 kilotonna hatóenergiájú bomba volt. A veszteségeket illetően – például Drezdához hasonlóan – ebben az esetben is megoszlanak a vélemények. A források egy része 40 000 emberre becsüli a halálos áldozatok számát, valamint 60 000-re a sebesültekét. Ehhez azonban hozzáadódnak azok is, akik a sugárzás következtében később vesztették életüket.

Alig egy hónappal később, szeptember 2-án végül Japán is kapitulált, ezzel a távol-keleti hadszíntéren szintén befejeződött a II. világháború. Az atomfegyverek bevetésével egy új korszak kezdődött, amelynek pusztító ereje Hirosimában és Nagaszakiban mutatkozott meg először. Azóta a nagyobb hatalmak fegyverarzenáljaiban megtalálhatók ugyan az atombombák továbbfejlesztett változatai, ám azok többnyire csak az elrettentést szolgálják, hiszen esetleges alkalmazásuk következményei beláthatatlanok.A Sweeney parancsnoksága alatt álló Boeing B-29-es Bockscar végül a feladat eredményes végrehajtása után Iwo Jimán szállt le. A II. világháború után, 1945 novemberében az új-mexikói Roswell Field-i légibázisra települt haza a 393. bombázószázad. A gépet utóbb az Operation Crossroads céljaira kívánták felhasználni, de végül törölték a kísérleteket, így a gépet is „nyugdíjazták”. 1946 augusztusában az arizonai 4105. bázisra, a Davis-Monthan sivatagi raktártelepre került a Superfortress, amely akkor a „The Great Artistle” jelzéseit viselte. Alig egy hónappal később aztán a repülőgép az ohiói Wright-Patterson légibázisra, a légierő múzeumába került. Eredeti jelzéseit és festését csak 1961. szeptember 26-án kapta vissza. A Boeing B-29 Bockscar napjainkban a légierő nemzeti múzeumában, Daytonban van kiállítva, és a repülőgépet évente mintegy egymillió látogató nézi meg.

A C-15-ös személyzet névsora 1945. augusztus 9-én:

Charles W. Sweeney (Maj.) repülőgép-parancsnokCharles Donald Albury (Capt.) másodpilóta (eredetileg a C-15-ös személyzet pilótája)Fred Olivi (2nd Lt.) tényleges másodpilótaJames Van Pelt (Capt.) navigátorRaymond „Kermit” Beahan (Capt.) bombacélzóAlbe Spitzer (Sgt.) rádiósJohn D. Kuharek (Master Sgt.) repülőmérnökRay Gallagher (Staff Sgt.) lövész, segéd-repülőmérnökEdward Buckley (Staff Sgt.), radarkezelőAlbert Dehart (Sgt.) faroklövészRajtuk kívül a fedélzeten tartózkodott még ezen a küldetésen:Frederick L. Ashworth (Cmdr.), az USN fegyverszakértőjePhilip Barnes (Lt.), az USN segéd-fegyverszakértőjeJacob Beser (2nd Lt.) rádiólokációs megfigyelő