Sikeres lesz a fapados kínai vadászgép?

Tény, hogy a JF-17 (Kínában FC-1 név alatt ismerik) meglehetősen szerény képességekkel rendelkezik. Harcértékét nagyjából az F-16 Block 20-hoz lehet hasonlítani. A gépre függeszthető fegyverzet terhe nem éri el a négy tonnát, ami egy törzs alatti, négy szárny alatti és két szárny végi pilon között oszlik el. Értelemszerüen a szárny végi pilonokra csak rövid hatótávolságú légiharc-rakéta függeszthető, ahol a kínai PL-5 vagy PL-9 ugyanolyan jól érzi magát, mint az AIM-9M vagy a Sidewinder korábbi verziói.Ami igazán vonzóvá teszi a JF-17-et, az az ára: darabonként nem egészen 20 millió dollárért lehet szert tenni egy JF-17-re. Ez az összeg feleannyi, mint amennyibe egy F-16 Block 52 kerül, s kb. kilencede az F-22 árának. Az alacsony ár elsősorban a harmadik világ országainak kedvező, hiszen így egy ugyan relatíve szerény képességü, ám vadonatúj géphez jutnak. Bár a JF-17 drágább, mint a használt gépek beszerzése, ám az üzemeltetés terén a beszerzés költségeinek egy részét szinte biztosan visszahozza, arról nem is beszélve, hogy ellentétben egy használt géppel, egy újat nem kell modernizálni. A JF-17 többfeladatú jellegének köszönhetően hatékonyan alkalmazható légi harcban, ellenséges légvédelmi állások kiiktatásában, hajók elleni harcban és korlátozottan csapásmérésre is.

A hármas számú prototípus – kérdéses, hogy fognak-e repülni a szériagépek

Nagy az esélye annak, hogy a JF-17 exportsikerré válik, mivel már most számos ország érdeklődik iránta, köztük olyanok is, mint Algéria, Egyiptom, Malajzia, Mianmar és Nigéria, mely országok nagyon nem halogathatják tovább a típusváltást. Így a Pakisztán által beszerezni kívánt 300 darabon túl akár az ezer darabot is elérheti a megrendelésállomány. Mindezek ellenére a JF-17 fejlesztői mégsem rózsaszínben látják a világot. Az ok pedig a gép hajtómüve – az ugyanis az orosz RD-93, az RD-33 utódja. Egyrészt az oroszok attól tartanak, hogy ha licencben engednék gyártani az RD-93 hajtómüvet, akkor egyhamar megjelennének az RD-93-ra kísértiesen hasonlító, ám állítólag kínai fejlesztésü hajtómüvek. Másrészt India egyáltalán nem nézné jó szemmel, ha Pakisztán szert tenne RD-93-akra, azaz nem egyezik bele a hajtómüvek reexportjába. Ez azt jelenti, hogy Kína hajtómüvek nélkül szállíthatja csak le a Pakisztán által megrendelendő 300 db JF-17-et. Mivel Kína nem kívánja rendszeresíteni a típust, így nem lesz olyan légierő, amely üzemeltetné. Ennek hiánya esetén pedig borítékolható az exportpiacon való bukás. A jelenleg kirajzolódó megoldás szerint Oroszország és Pakisztán között közvetlen együttmüködés alakulna ki, melynek keretében Pakisztán mégis szert tehetne RD-93 hajtómüvekre, ám a játszma még biztosan folytatódik.