In memoriam...

Mozgalmas életet tudhat maga mögött, élete filmje mozgalmas, bár lehetett volna hosszabb is. Az első képkockák 1953-ba repítenek vissza. A pontos dátum március 23-a, ezen a napon jött világra Miskolcon Erdődi Béla. A film forog tovább, és bepillantást kaphatunk a miskolci kamaszévekbe, 3. számú miskolci szakközépiskola mindennapjaiba, az érettségi kicsit izzasztó perceibe.

Egy újabb snitt, újabb dátum, 1970. április 18-a, újabb helyszín, a miskolci repülőtér. Talán ő se gondolja, mennyire fontos nap ez az életében. Ekkor száll fel először Z-226 Tréner típusú repülőgéppel, és ez a repülés az első bejegyzés Erdődi Béla repülési naplóiba, amelyekben több mint ötezer óra szerepel. 

Az ötezer óra dokumentációja

A film következő részében már Szolnokon vagyunk. A tizennyolc éves pilótanövendék a Repülő Müszaki Főiskola padjaiban tanulja a vadászrepülőgépek vezetésének elméleti ismereteit, majd irány a Szovjetunió, ahonnan 1975-ben érkezik haza kiképzett vadászrepülőgép-vezetőként.

A film forog tovább, a következő jelenetben Pápán vagyunk. Matrac a 47. Honi Vadászrepülő Ezredhez kerül beosztott repülőgép-vezetőnek. A mostani pályakezdők irigykedve hallgatnák a típusok hosszú sorát, melyeken repült: MiG-15, MiG-17, MiG-21 és MiG-23.

Egészségi állapota nem bírta a vadászrepülők kemény mindennapjait, és 1984-ben a szállítórepülőkhöz került az An-26-os repülőgépre. A filmen egymás után villannak fel az ismert szolgálati helyek: Szentkirályszabadja, Szolnok, Tököl, majd újra Szolnok. Itt ér el figyelemre méltó sikereket. 1990-ben I. osztályú hajózó és rajparancsnok lesz.

Erdődi Béla

1953-2007

A Magyar Honvédség átszervezései következtében 2005-től az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis kötelékébe kerül, a Teve század 2. repülőrajának rajparancsnoka. A film a 2005-ös esztendő kiemelkedő eseményéhez ér. Május 19-e, Szolnok. Különleges repülésre indul. A „párnás Ancsa” fedélzetén családtagjai, a feladat útvonalrepülés hazánk felett és a kiemelt úti cél szülőfaluja Miskolc mellett. Különleges repülés ez. Ez a levegőben töltött ötezredik órája Erdődi Béla őrnagy úrnak. A kis falu felett díszelgő áthúzás, amit az igazat megvallva nem minden rokon élvezett a fedélzeten, de az otthonmaradtakkal így lehetett csak ünnepelni. A történelmi repülés után kollégái köszöntése meghatotta a sokat próbált pilótát. Az asztalon a dokumentáció, mely repülési könyvek őrzik az ötezer óra részleteit, pezsgő és egy nyaksál az ötezres számmal. Matrac ekkor már tudta, hogy katonai pályája hamarosan véget ér, és 2005. december 15-én nyugállományba vonult.

A film további része már a családról szól. Édesanyjáról, testvéréről, feleségéről, gyermekeiről, unokáiról és az elmaradhatatlan barátokról.

A film lassan véget ér. Az utolsó kocka 2007. március 7-én délelőtt exponálódik, mikor a diósgyőri kórházban utolsót dobban Erdődi Béla nyugállományú őrnagy szíve. A film lefutott, a vetítőgép lámpája elalszik, közben az égi repülőtéren felbúg a hajtómüvek hangja, és Matrac elindul repülésére, hogy újabb órákat gyüjtsön hajózókönyvébe.

Nyugodj békében!