2024. 03. 28. csütörtök
Gedeon, Johanna
: 396 Ft   : 367 Ft Benzin: 625 Ft/l   Dízel: 687 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Spaceliner – a jövő nagy sebességű repülőeszköze

JETfly  |  2007. 04. 10., 08:13

A teljesítmény bűvöletében élő repülőgép-tervezőket mindig is érdekelte a nagy sebességű utasszállító repülőeszközök létrehozásának a gondolata, a technikai és a gazdaságossági problémák azonban eddig a legtöbb ötletet meghiúsították. Pár nappal ezelőtt a világsajtóban megjelent, hogy német tervezők egy hipersebességgel közlekedő utasszállító repülőgép terveit mutatták be, mely állítólag 90 perc alatt képes lesz majd megtenni a németországi Frankfurt és az ausztráliai Sydney közti utat. Az egyelőre csak papíron létező tervnek a hangzatos Spaceliner nevet adták.

A légi és világürszállítás fejlesztésének jövőjéről tartott barcelonai konferencián a DLR (Német Légi és Ürutazási Központ) munkatársai által bemutatott ambiciózus terv egy a hangsebesség hatszorosával száguldó, rakétameghajtású eszközt vázolt fel, mely forradalmasítaná az utasszállító repülést, vagy legalábbis alternatívát kínálna. A gyakorlati megvalósításhoz azonban még számos technikai problémát kell megvalósítani.

Technológiai előzmények

Az eredetileg katonai célokra kifejlesztett sugárhajtómüvek elterjedése a polgári repülésben már az 1950-es években arra ösztönözte a konstruktőröket, hogy olyan utasszállító repülőgépeket tervezzenek, melyek át tudják lépni a hangsebességet, vagy akár annak többszörösével is haladhatnak. A hajtómüvek teljesítménye mellett azonban a sárkányszerkezet kialakítására és a felhasznált anyagokra is nagy figyelmet kellett fordítani, ugyanis minél magasabb a sebesség, annál nagyobb fizikai igénybevétel éri a szerkezetet. Tehát minél áramvonalasabb orra és törzsre, valamint a levegő súrló hatásából fakadó felhevülést elviselni képes szárnyszerkezetre van szükség. Az első, a gyakorlatban is használható konstrukciókat szinte egyszerre, 1969-ben mutatták be, a francia–brit Concorde és a szovjet Tupoljev Tu-144 egyaránt menetrend szerinti szolgálatba állítható típus volt. Közös jellemzőjük a lökéshullámok miatt szükséges hegyes orr-rész, a hosszú, keskeny törzs és a nagy szárnyfelület.

Bár a technológia adott volt, és müszaki értelemben el is érték a kívánt célokat, sem a Concorde, sem a Tu-144-es nem vált be, gazdaságossági, illetve környezetvédelmi okok miatt. A probléma gyökere, hogy az egy utasra jutó fajlagos költségek olyan nagyok voltak, amelyek hosszú távon ellehetetlenítették a hangsebesség feletti menetrend szerinti repülőjáratokat, az utánégetős hajtómüvek okozta zajhatás pedig a környezetvédőket aggasztotta. 

Technikai kérdések

A németek talán éppen ezért a fentebb felvázolt elődtípusokhoz képest egy teljesen más úton indultak el a tervezés során. Elképzeléseik szerint nem egy hagyományos repülőszerkezetet hoznának létre, hanem egy repülőgép és egy rakéta speciális ötvözetét, melynek hossza 50-60 méter, szárnyainak fesztávolsága pedig 30-40 méter között lesz, és vélhetően mintegy 50 utast tud szállítani. A deltaszárnyú repülőgép és a meghajtásról gondoskodó rakéta két külön, egymástól elválasztható egységet alkot. A rakétahajtómü segítségével a speciális indítóállványról függőlegesen startoló Spacelinert néhány percig a Föld felszínétől kb. 100 km-es magasságban ballisztikus pályára állítanák. Gyakorlatilag ez idő alatt tenné meg a repülési távolság legnagyobb részét. A rakéta feladata csak az, hogy a pályára állás pontjáig eljuttassa a jármüvet, ezt követően – kiégése után – leválik a deltaszárnyú repülőgépről, mely útja befejeztével automatikusan landolna. Az egész megoldás kísértetiesen hasonlít az amerikai ürsiklók müködési elvére, azt leszámítva, hogy kisebb teljesítményre és lényegesen rövidebb idejü repülésre van csak szükség. A legnagyobb technikai problémát az okozza, hogy az atmoszféra sürübb rétegeibe való visszatéréskor a repülőgép szárnyainak élei akár több mint 1000 Celsius-fok fölé is melegedhetnek. Ahhoz, hogy ezt károsodás nélkül elviselje a szerkezet, egy új, még kifejlesztendő hütőrendszerre van szükség, mely az ürsiklókon is alkalmazott kerámiaalapú belépőéleket tovább hüti. Fontos az utaskabin megfelelő védelme is, ráadásul az sem lenne hátrány, ha az újrafelhasználható gép személyzetének sem szkafanderben és ürruhában kellene irányítania a Spacelinert. Az egész elképzelés meglehetősen sok további technikai kérdést is felvet:– Milyen infrastruktúra kell a szerkezet elindításához?– Mi történik a kiégés után leváló rakétával (ürszemét, földre visszahulló darabok)?– Mennyi a rendszer karbantartásigénye?– Milyen speciális képzettségü személyzet szükséges az üzemeltetéshez?– A landoláskor a fogadó repülőtérnek milyen extra igényeket kell kielégítenie?A legnehezebbnek azonban nem is a technikai problémák megoldása ígérkezik, hanem az, hogy a megépülő konstrukció pénzügyileg sikeresen alkalmazható, a szolgáltatás eladható legyen. 

Gazdaságossá tehető-e mindez?

A német tervezők elképzelése szerint a rendszer elemeinek jelentős része újrafelhasználható lenne, ez csökkenti a költségeket. Számításaik szerint „mindössze” 100 ezer euró lenne egy fő részére a Frankfurt–Sydney repülőjegy, ez kb. 25 millió forintot jelent, összehasonlítva azonban a jelenlegi, kb. 150 ezer forintos jegyárral, nem nehéz elképzelni, hogy viszonylag kevés embernek ér meg 12 óra megspórolása 160-szoros árkülönbözetet. A Concorde és a Tu-144-es pont ezért nem lett elterjedtebb, mert az utasok nagy része még a 4-5-szörös különbözetet sem volt hajlandó megfizetni. Japánban és az Egyesült Államokban is végeznek tanulmányokat a nagy sebességü utasszállító repülőgépek kifejlesztésével kapcsolatban, ezek azonban kivétel nélkül mind a hagyományos repülőszerkezeten alapulnak, ellentétben a most bemutatott hibrid rendszerrel. Az, hogy a DLR tervezőinek ötlete csak elképzelés, vagy a gyakorlatban is alkalmazható technológia lesz-e, vélhetően az üzleti számítások során dől majd el.

Ha tetszett a cikk, kövesse
a JETflyt a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 18., 16:21
Az elmúlt napokban több friss hírt is olvashattunk az MH Kiss József 86. Helikopterdandárról, többek között arról is, hogy először ugrottak ejtőernyősök a H225M típusú közepes, többcélú forgószárnyasból.
2024. 03. 12., 13:39
A Pilatus svájci repülőgépgyártó a közelmúltban jelentette be, hogy a PC-21 típusú kiképző repülőgépekből álló globális flottája elérte és meghaladta az 500 000 repült órás történelmi mérföldkövet.
2024. 03. 06., 11:10
Ritka eset, amikor egy repülőgép-típus beszerzése világpolitikai jelentőségű alkudozások központi témája lesz. Márpedig pont ennek lehettünk szemtanúi, lassan több, mint egy esztendeje. A török taktika bevált, Svédország NATO-tagságának támogatásáért cserébe 23 milliárd dollárért 40 F-16V Block 70 Viper megvásárlására, és 79 Falcon felújítására kapnak lehetőséget.
2024. 03. 05., 12:25
Több évtizedes elmaradást pótolva a Honvédelmi Sportszövetség 2024-ben útjára indította a Honvéd Kadét Pilóta Programot, amelynek elsődleges célja a Magyar Honvédség légiereje számára a minőségi utánpótlás biztosítása.
2024-03-21 13:58:05
Modern helikopterek váltják a régi eszközöket a Magyar Honvédség kutató-mentő szolgálatában – jelentette be a honvédelmi miniszter. Szalay-Bobrovniczky Kristóf hozzátette: a napokban a régi típusú Mi-17-es helikoptereket a modern H145M forgószárnyasok váltották fel.
2024-03-21 09:15:14
2006. március 21-én nagyszabású eseményre, a Magyar Légierő első öt JAS 39 Gripenjének (3 C és 2 D változat) érkezésére várták a sajtó képviselőit a Kecskeméti Repülőbázison. A repülőgépeket a Magyar Légierő négy, illetve a Svéd Légierő három hajózója repülte hazánkba. A kétórás út a Svéd Védelmi Beszerzések Hivatalának linköpingi területéről indult.  
2024-03-05 10:15:09
2024. március 4-én, hétfőn, Gróf Gergely ezredes, a kecskeméti MH vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandár parancsnoka tartott tájékoztatót, melyben többek között a bázison jelenleg zajló elektronikai hadviselési gyakorlatokról, valamint a Magyar Légierő Gripen flottájának idei évre tervezett feladatairól is hallhattunk információkat.
   MÁSOK ÍRTÁK
2024. 03. 25., 11:58
A magyar és a svéd kormány korszakos megállapodást kötött, ugyanis a már meglévő vadászgépek mellé négy új JAS-39 típusú vadászbombázóval bővül hazánk repülőgépflottája.
2024. 03. 25., 10:41
2024. 03. 22., 09:25
A máltai Universal Air március 26-ától hetente kétszer indít légijáratokat Pécs-Pogány reptérről a Málta–Pécs–München útvonalon.
2024. 03. 20., 09:21
A nyolcvanas évek második felében, a Tomcat üzemeltetés csúcspontján, az amerikai haditengerészet 22 elsővonalbeli (repülőgép-hordozós) százada repülte az F-14-est, megosztva a csendes-óceáni és az atlanti-óceáni flotta hordozói között.

  Legfrissebbek most

Mint ahogy arról korábban már lapunkon is beszámoltunk, Dánia - az F-35-ösök érkezésével - folyamatosan vonja ki a hadrendből F-16-os vadászbombázóit, melyek értékesítését már korábban meghirdették. A lehetséges vásárló kilétét a napokban hozták nyilvánosságra.

  HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Amennyiben feliratkozik alkalmi hírlevelünkre, postafiókjába küldjük a legfrissebb híreket!

E-mail cím:

Megszólítás:


A hírlevél feliratkozáshoz el kell fogadni a feltételeket.

Feliratkozás most

  Háború Művészete magazin