Oroszország nemrég jelentette be, hogy a Kína által rendelendő 500 db RD-93 (a MiG-29 számára fejlesztett RD-33 kései leszármazottja) hajtóműveket Peking nem exportálhatja tovább. Ez első hallásra nem tűnhet kedvezőtlen fejleménynek, ám ezeket a hajtóműveket a Pakisztánnak is szánt FC-1 vadászokba (ott JF-17 név alatt ismerik) szerették volna beépíteni, amiből a közép-ázsiai ország 150 db-ot szeretne rendelni. A helyzetet tovább bonyolítja az a tény, hogy Pakisztán állja a 150 millió dollárra becsült fejlesztési költségek felét.
A háttérben természetesen Indiát kell keresni. Mint ismeretes, Kína is jelentős mennyiségü fegyvert vásárol Oroszországtól, ám az Indiával való kapcsolatok gyümölcsözőbbek (Kínával ellentétben India nem „másolja" le az orosz termékeket, hanem megveszi a licencet), továbbá az orosz vezetés geostratégiai szempontból Kínát tartja veszélyesebbnek.Valószínüsíthető azonban, hogy Pakisztán nem fog kétségbeesni. Egyrészt Kína dolgozik a WS-13 hajtómüvön, amely nagyjából az RD-93 másolata. Érdekes módon a WS-13 tervezési munkálataiba besegített az RD-93 gyártója is, illetve más orosz vállalatok szállítják a gyártáshoz szükséges gépi berendezéseket. A logikai ellentét azzal oldható fel, hogy Kína előbb-utóbb segítség nélkül is sikeresen le fogja tudni másolni az orosz hajtómüvet. Az oroszok közremüködésükért legalább relatív kisebb összegre szert tehetnek, ha már a licencdíjtól biztosan elesnek. Másrészt az is előfordulhat, hogy Kína RD-93-mal szerelt JF-17-et szállít Pakisztánnak, azt állítván, hogy WS-13-ak vannak benne. Oroszország nyilván nagyon nem fog tiltakozni, India pedig legfeljebb csak a fejét rázhatja majd.

A JF-17 1:1 arányú makettje. Így vagy úgy, de RD-93 hajtómüvet kap
A JF-17 egyébként a J-7 továbbfejlesztett és alaposan áttervezett változata. A J-7 pedig nem más, mint a MiG-21 kínai másolata. Összességében a gép valószínüleg inkább középszerünek számít, így aligha okoz majd komoly fejfájást az indiaiaknak.
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
Mi történt azon a napon? Ha a Nap egy bizonyos szögből sütött a kecskeméti légibázis betonjára, sokáig egy ezüstös csík emlékeztetett a 2008. április 17-i repülésre.
Amennyiben feliratkozik alkalmi hírlevelünkre, postafiókjába küldjük a legfrissebb híreket!
E-mail cím:
Megszólítás:
A hírlevél feliratkozáshoz el kell fogadni a feltételeket.