A II. világháború harcai a Csendes-óceán térségében nagy kiterjedésű vízterületeken folytak hatalmas erejű flották felvonulásával. 1941-től a hadviselés fő eszközeivé a repülőgép-hordozók léptek elő. Ezt az elméletet a gyakorlatban is bizonyították a hajókról felszálló japán harci gépek, amikor váratlan és sikeres támadást hajtottak végre Pearl Harbor ellen.
Az Amerikai Egyesült Államok elleni katonai fellépés első gondolata már az 1930-as években megfogalmazódott a japán flotta és a légierő egyes vezető beosztású tisztjeiben. Ezt az elképzelést végül Iszoroku Jamamoto tengernagy valósította meg, akit 1940 végén neveztek ki az egyesített flotta főparancsnokává. Jamamoto (1884-1943) már ekkor bizalmasan javaslatot tett a Pearl Harbor elleni akcióra, mert csak egy váratlan támadásban látott esélyt a győzelemre. Az előzetes terveket 1941 januárjától titokban Takahiro Onisi ellentengernagy és Minoru Genda másodosztályú kapitány készítették el. Majd csak ezután következhetett a részletes kidolgozás, végül szeptember 13-án kiadták a hadmüvelet előzetes utasítását.A támadásra kijelölt operatív egység parancsnoka Csuicsi Nagumo tengernagy volt, aki november 17. és 21. között a Kurili-szigetkhez tartozó Itorofu-szigeteknél, a Tankan-(Hitokapu-)öbölben vonta össze a hajóit. A rádiótávírászokat ezalatt Kuréban hagyták, ahol továbbra is megtévesztő rádiózást folytattak. A hadihajók a gyülekezési helyen a legjobb minőségü üzemanyagból vételeztek, majd berakodták a szükséges (pl. téli) felszereléseket. Ezeket és a tartályhajókat Rjunoszuke Kuszaka ellentengernagy, az 1. légiflotta törzsparancsnoka igényelte a hadbiztosságtól. (A szigorú titoktartás betartása érdekében még a szemetet sem lehetett a tengerbe dobni.)A Pearl Harbor elleni akcióhoz összesen 32 db hajót vontak össze. Ebből a legfontosabb erőt az Akagi, Kaga, Hiryu, Soryu, Shokaku, Zuikaku nevü 6 db repülőgép-hordozó képviselte, melyek fedezetét egy könnyücirkáló vezetésével, 2 db csatahajó, 3 db (ebből 2 nehéz és 1 könnyü) cirkáló, valamint egy 9 db torpedórombolóból álló hajóraj adta. Az elővédbe 3 db tengeralattjárót és 8 db tankhajót soroltak be. (A kísérőhajók szerepe csak a hordozók védelmére és ellátására korlátozódott.) A cirkálók közül kettő alkalmas volt 5 db tengeri-felderítőrepülőgép szállítására is. Nagumo és törzskara az Akagin, az 1. légiflotta zászlóshajóján foglalt helyet.
A repülőgép-hordozók összesen 441 (más források szerint 423 db) harci repülőgépet vittek magukkal. Ezekből december 7-én bevetettek 353-at, valamint 39 db-ot tartalékban hagytak egy ellentámadás esetére. (A többi valószínüleg müszaki vagy egyéb okokból nem volt bevethető.) A légi csapást Micuo Fucsida első osztályú kapitány személyesen vezette, aki szintén az Akagi zászlóshajón teljesített szolgálatot. A repülőgépek első hulláma 40 db Nakajima B5N2 (Type 97, Modell 12) „Kate” torpedóvetőből, és 49 db szintén Nakajima B5N2 bombázóból, valamint 51 db Aichi D3A2 (Type 99) „Val” zuhanóbombázóból, illetve 43 db Mitsubishi A6M2 (Type 0, Modell 11) „Zero” (vagy „Zeke”) vadászgépből állt. Ebből az összesen 183 db gépből, az első csapásmérő kötelék bombázói és torpedóvetői a Pearl Harbor-i kikötőben horgonyzó hadihajókat, a második kötelék zuhanóbombázói a hadsereg Hickam és Wheeler repülőtereit, végül pedig a harmadik kötelék a hadsereg Wheeler, a tengerészgyalogság Ewa és a flotta Kaneohe-i bázisát és légi irányítását vették célba.
A Simazaki korvettkapitány vezette második hullám 80 db Val zuhanóbombázóból, 54 db Kate bombázóból és 36 db Zero vadászgépből állt. Ez az összesen 170 db gép szintén három kötelékbe lett szervezve. A bombázók első csoportját Kaneohe és Hickam repülőterei ellen vetették be. A második kötelék zuhanóbombázói Ford Island-ot és a kikötőt, illetve a hajókat vették tüz alá, míg a harmadik kötelék, a vadászoké, ezalatt Hickam, Kaneohe és Pearl Harbor légterében keresett magának további célpontokat.Az 1941. december 7-ei légitámadás kiegészítő részeként szerepelt a japán tengeralattjáró flotta egyidejü, de önálló akciója is. Ennek értelmében 5 db óceáni tengeralattjáró mindegyikén, a fedélzeti fülke mögött kialakított hangár-szerü építményben egy-egy Ko-hyoteki osztályú, HA-19 jelü, Type A, B és C törpe tengeralattjárót szállított Pearl Harbor közelébe. Ezeknek az I-9, I-15, I-19, I-23 és I-26 jelzésü kétszemélyes, két torpedóval felszerelt hajó-egységeknek az akcióját Naodzsi Ivasza kapitány irányította. (A támadásban résztvevő 10 tengerész közül, egyedül csak Kacuo Szakamaki alhadnagy maradt életben, aki első japán katonaként esett amerikai hadifogságba.) Ezen kívül további 20 db japán tengeralattjáró gyülekezett a Hawaii-szigetek közelében. (Máshol összesen 23 nagy és 5 törpe tengeralattjáró szerepel.) Hadmüveletük azonban nem érte el a célját, mivel nem tudtak észrevétlenül bejutni a kikötőbe, s ott sikeres torpedótámadást végrehajtani az amerikai hadihajók ellen. Ellenben mind az 5 törpe-, valamint 1 nagy tengeralattjárójuk is elsüllyedt.
Mint ahogy arról korábban már lapunkon is beszámoltunk, Dánia - az F-35-ösök érkezésével - folyamatosan vonja ki a hadrendből F-16-os vadászbombázóit, melyek értékesítését már korábban meghirdették. A lehetséges vásárló kilétét a napokban hozták nyilvánosságra.
Amennyiben feliratkozik alkalmi hírlevelünkre, postafiókjába küldjük a legfrissebb híreket!
E-mail cím:
Megszólítás:
A hírlevél feliratkozáshoz el kell fogadni a feltételeket.