Világrekord a hangsebesség hatszorosával

Az 1950-es évek végén nagy reményekkel beindított kutatóprogram az amerikai ürhajózás számára nélkülözhetetlen eredményeket szolgáltatott. Ugyanis a North American X-15 kísérleti repülőgép repülései során egyszerre vizsgálták a súrlódási hőt, a stabilitást és az ürjármüvek földi légkörbe való visszatérése utáni irányítását. Az így szerzett adatokat és tapasztalatokat gondosan összegyüjtötték, majd alaposan kiértékelték, végül pedig számos ürprogramban sikerrel hasznosították.Az első kísérlet 1959. március 10-én kezdődött, amikor az X-15A elő példányát egy Boeing B-52-es a levegőbe emelte.Ezt követte június 6-án az első szabad repülés, de még hajtómü nélkül. Majd szeptember 17-én folytatódott az X-15A berepülése, mikor a második példányt már felszerelték a rakéta-hajtómüvel. Ezt a bevetést ekkor még az XLR11-RM-5 hajtómüvel hajtották végre, amelyek tolóereje mindössze csak 147,15 kN volt, és 2,3 Mach sebességet jegyeztek fel. Az X-15A első, teljes teljesítménnyel végrehajtott kísérleti repülésére 1961. április 21-én Robert M. White őrnagyot jelölték ki, aki ekkor 4.947 km/h sebességet ért el. Az eredetileg tervezett hajtómüvet csak 1963 decemberben próbálták ki. A nyolc fúvókával ellátott 257,2 kN tolóerejü Thiokol XLR99-RM-2-vel, már 6,06 Mach-ra növekedett a maximális sebesség, míg a gép külső felületén 715,6 Celsius-fok hőmérsékletet mértek.

A második példányt egy leszállásnál bekövetkező baleset után átépítették és jelzését X-15A-2-re módosították. Ez utóbbinak meghosszabbították a törzsét, amely alá két ledobható üzemanyagtartályt szereltek fel. A gép orrát az Emerson-Electric gyártotta, amit később a súrlódás következtében keletkező nagy hőmérséklet miatt T-500 hőelnyelő anyaggal vontak be. Az X-15 tulajdonképpen egy hordozó-rakétára hasonlított. Acélból és titánból gyártották. Hajtóanyaga is ennek megfelelően volt különleges. A nagy teljesítmény elérése érdekében cseppfolyós oxigén és ammónia keverékét használták. A magasságban végrehajtott nagysebességü repülésekre csak kitünő fizikai állóképességgel rendelkező berepülőpilótákat választottak, akik minden alkalommal ürruhát viseltek. A kísérletek általában úgy zajlottak, hogy az X-15-öst egy Boeing B-52 emelte 15.000 m-re, ahonnan a rakéta-hajtómü begyújtása után indult a pilóta ultra nagysebességü, és nagy magasságú repülésre.

A B-52-es szárnya alól startol az X-15-ös

A legnagyobb csúcsmagasságot, 107.960 m-t 1963. augusztus 22-én érte el, Joe A. Walker pilóta az X-15A-2-vel. Míg a 7.296,7 km/h-ás (6,72 Mach!) - napjainkig is - legnagyobb sebességet 1967. október 3-án W. J. Knightnak hitelesítették. Összesen 3 db X-15A-t építettek, ebből módosítottak egyet X-15A-2-re. E mintapéldányokkal 199 repülést hajtottak végre. A teljes kísérleti programot végül 1986 novemberében egy A-változatú és a módosított A-2-vel fejezték be. Jelenleg az X-15-ös egyik példánya a Smithsonian Air and Space Museumban, míg egy máik az U. S. Air Force National Museumában van kiállítva. Az X-15-ös korszakalkotó repülései és eredményei kétségtelenül hozzájárultak a később megvalósított Mercury, Gemini és Apolló ürprogramokhoz.Robert M. White őrnagy is eredményes életpályát futott be. Ő volt az első ember, aki az X-15-el a hangsebesség hatszorosával repült, miközben 6.587 km/h-t ért el. Később előléptették és a vezérőrnagyi rendfokozatig emelkedett.1970 augusztusáig az Edwards légi bázison a repülő kísérleti központot irányította parancsnoki beosztásban. Felelőse volt ekkor az ott folyó kutatásoknak és az újabb repülési kísérleteknek. Itt vizsgáltak többek között pilóta és pilótanélküli ürjármüveket, repülőgépeket valamint tanulmányoztak különféle rendszereket. Ezen kívül White szolgálati ideje alatt, kezdődtek el, például az F-15-ös légifölény vadászgép, vagy az AWACS (Airborne Warning and Control System - Repülőfedélzeti Riasztó és Ellenőrző Rendszer) programok, melyek napjainkban is meghatározó jellegüek a légi hadviselésben.

A merevszárnyú gépeken repülő pilóták közül csak azok kapták meg - így White őrnagy is - az "ürhajósjelvényt", akik 80 km-nél magasabbra jutottak a Föld felszíne fölé.

A North American X-15A-2 kísérleti repülőgép főbb müszaki adatai

Típus: Hiperszonikus magassági kísérleti repülőgépSzemélyzet: 1 fő, pilótaHajtómü: 1 db 257,2 kN tolóerejü XLR-99-RM-2 Thiokol Reaction folyadékos rakétahajtómüFesztáv: 6,70 mHosszúság: 15,98 mMagasság: 4,1 mSzárnyfelület: 18,6 m2Max. felszálló tömeg: 25.461 kgMaximális sebesség: 6.696-7.295 km/h nagy magasságbanLegnagyobb csúcsmagasság: 107.960 mBevetési hatótávolság: 440 km