Repülőszolgálati Érdemkereszt

A DFC-t Elizabeth Will és Arthur E. Dubois tervezte. A kitüntetés tulajdonképpen egy bronzból készült, kb. 2,54 cm-es, négyszögletes kereszt. Ennek szárain fekszik egy négytollú légcsavar. A kereszt egyes szárai között öt-öt fénysugárnyaláb is látható. Minden egyes kitüntetéshez hajtóka is tartozik, amelyen a jutalmazott nevét és rangját lehet feltüntetni. A keskeny sötétkék rendjelszalagot középen vörös csík, mellette mindkét oldalon egy-egy vékonyabb fehér sáv határolja. Majd kifelé továbbhaladva egy-egy szélesebb sötétkék részt fehér sáv követ, amit végül szintén sötétkék csík zár a szalag szélén.Az első DFC kitüntetést Charles Augustus Lindbergh (1902-1974) tartalékos százados kapta. Lindbergh 1927. május 20-21-én a "Spirit of St. Louis" (St. Louis város szelleme) nevü, Ryan NYP típusú, átalakított egyfedelü repülőgépével leszállás nélkül, elsőként repülte át az Észak-Atlanti-óceánt. Az 5810 km-es utat a New York-i Long Islandból a Párizs melletti Le Bourget-ig, 173 km/h átlagsebességgel, 33 óra és 39 perc alatt tette meg.A kitüntetés odaítélését felügyelő szervezet már 1927-ben szigorúbb szabályozást alkotott, s ettől kezdve a DFC-t nem adományozhatták polgári személyeknek. Egyedüli kivétel ez alól a híres amerikai aviatikusnő, Amelia Erhart volt, aki civil létére megkapta és átvehette ezt a nagy elismerést.Amelia Erhart egyedül, első nőként, 1932. május 20-21-én repülte át az Atlanti-óceánt, Lockheed Vega típusú monoplán gépével. A hősnő az új-fundlandi Harbour Grace-ből emelkedett a levegőbe, majd a következő napon minden gond nélkül az észak-írországi Londonberry melletti Springfielden ért földet. (Ezenkívül számos további elsőség is füződik nevéhez. Fred Noonan navigátorral együtt rejtélyes körülmények között tüntek el, 1937. július 3-án a Csendes-óceán térségében.)