A világ oktató-gyakorló repülőgépes piacának helyzete 1.

A prognózisok alapján a következő tíz évben az eladások legnagyobb részét a Raeython által gyártott T-6A „Texan” mondhatja majd magáénak, főleg azok után, hogy bejelentették a modernizált változat megépítését.

A T-6A „Texan” csak az Egyesült Államok Légierejétől közel 700 megrendelésre számíthat. Ez a típus elsődlegesen az Egyesült Államok Légierejének, Haditengerészetének és a külföldi légierők alapfokú repülőgép-vezetői képzési programjának végrehajtására lett kifejlesztve.

Az oktató-gyakorló repülőgépek iránti megnövekedett igény természetesen magában hordozza a repülőgépek repülő-technikai karakterisztikájának fejlődését is, amelyek még inkább megfelelnek a mai vadászrepülőgépek új generációjának; a Szu-30, „Rafael”, „Eurofighter” és „Gripen” típusoknak.

A jelenlegi szituációhoz az a nem elhanyagolható tény vezetett, hogy a repülőgép-vezetők alapképzése modern vadászrepülőgépeken a harci bevethetőség eléréséig a képzés 70%-át teszi ki. Mindemellett a földi kiképzés kb. 2%, a fő- és magas szintü repülőkiképzés kb. 9 és 17% közé tehető.

A költségek csökkentése érdekében a repülőkiképzés abba az irányba mozdult, hogy az alapképzés során a légierők egyre inkább az olcsóbb üzemeltetésü, új generációs oktató-gyakorló repülőgépeket kívánják alkalmazni. Ilyen új generációs oktató-gyakorló repülőgép a „Mako”, az olasz M-346, az amerikai–dél-koreai közös fejlesztésü T-50, az orosz Jak-130 és MiG-AT. Ezen repülőgépek repülő-technikai karakterisztikája gyakorlatilag megegyezik a mai, modern vadászrepülőgépek karakterisztikájával, és a pilótafülkék a legmodernebb elvárások szerint készülnek.

Az angol „Hawk”, a cseh L-159 és a kínai K-8 legutolsó modifikációi szintén megfelelnek azoknak az elvárásoknak – kabinberendezés-adaptáció ‑, amelyekkel áthidalható az oktató-gyakorló repülőgépek és a mai modern katonai repülőgépek közötti „szakadék”.

Ezenkívül a svájci „Pilatus Aircraft” is elkészítette turbólégcsavaros oktató-gyakorló repülőgépét, a PC-21 típust. A típus fő jellemzője abban nyilvánul meg, hogy a turbólégcsavaros repülőgép karakterisztikáját maximálisan közelíti a sugárhajtású repülőgépekéhez, amely lehetővé teszi a repülőgép-vezetők hosszabb idejü képzését az olcsóbb üzemeltetésü PC-21 típuson, csökkentve a sugárhajtású oktató-gyakorló repülőgépeken végrehajtandó repülési időt. Hozzáértők szerint egy repülési óra PC-21 típuson közel egyharmadába–egyhatodába kerül, mint sugárhajtású oktató-gyakorló repülőgépen. Az első repülést a PC-21-gyel 2002-ben hajtották végre. A kísérleti repülések során a repülőgéppel elért maximális sebesség elérte a 0,8 Mach értéket. A repülőgép irányítási karakterisztikája – a szárnyak nagy fajlagos terhelhetőségének köszönhetően – közel azonos a sugárhajtású oktató-gyakorló repülőgépekével. A repülőgép kabinja maximálisan megfelel a modern katonai repülőgépek müszerezettségének.

Konkurensként említhetjük az indiai, egy hajtómüves, sugárhajtású oktató-gyakorló repülőgépet, a HAL cég által kifejlesztett HJT-36 típust. Az Indiai Légierő ezzel a típussal kívánja kiváltani a HJT-16 „Kiran” repülőgépeket és kiegészíteni a 66 repülőgépből álló „HAWK-120” oktató-gyakorló repülőgépes parkot. A program 1999-ben indult. Az első két prototípus „Larzak” típusú hajtómüvet kapott. Az Indiai Légierő számára 187 repülőgép készül, amelynek első példányai 2007-ben állnak szolgálatba. További 24 repülőgépet építenek az Indiai Haditengerészet számára. A sorozatban gyártott repülőgépekbe orosz, AL-55I típusú hajtómüveket építenek be. Napjainkban a HAL cég az indiai kormányt, valamint védelmi minisztériumot annak szükségességéről próbálja meggyőzni, hogy a típus alapjain fejlesszenek ki egy oktató-gyakorló/oktató-harci repülőgépet, HJT-39 típusjelzéssel. Ugyanakkor nehezen elképzelhető, hogy India egy időben finanszírozni fogja 46 darab „HAWK-120” típusú repülőgép licenckereteken belüli előállítását a HAL cég által és a HJT-39 fejlesztését, amely a „HAWK” konkurensének számítana.

Az, hogy a konkurens oktató-gyakorló repülőgépek közül a vásárlók melyiket fogják választani, függ a vásárlók finanszírozási lehetőségeitől, a nemzeti légierő repülőgépparkjának összetételétől, következésképpen a repülőgép-vezetői állomány igényeitől, elvárásaitól. A kemény harcnak köszönhetően az oktató-gyakorló repülőgépek piacán ma már nemcsak vásárlásra van lehetőség, hanem lízingszerződésre, halasztott fizetésre, barterszerződésre, valamint ofszetprogramokra is.