2017. 09. 20. szerda
Friderika
: 308 Ft   : 257 Ft Benzin: 366 Ft/l   Dízel: 376 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

A Sherpák végnapjai

JETfly  |  2006. 04. 24., 09:24

Az amerikai légierő és a hadsereg megegyezett abban, hogy a C-23-as, Sherpa típusú teherszállítókat 145 darab, hasonló teherbírású repülőeszközzel fogják lecserélni. Az USAF és a US Army fele-fele arányban osztozik majd az új gépeken. A költségek csökkentése érdekében a két haderőnem közös javító-karbantartó apparátus létrehozását is tervezi.

Jelenleg a Hadsereg Nemzeti Gárdájának alakulatai 44 darabot üzemeltetnek a két, turbólégcsavaros hajtómüvel felszerelt C-23-asokból. A típus az Észak-Írországban müködő Shorts Brothers cég Shorts 330-asának teherszállító változata. A 12 tonna felszállósúlyú gép legfeljebb 3,5 tonna terhet vagy 33, teljes felszerelésü katonát képes fedélzetére venni. A C-23-asok most húszévesek, és eddig a légierő ellenállása miatt hiúsult meg leváltásuk. Az USAF legfőképp azért tiltakozott, nehogy a hadsereg valamilyen nagyobb teherbírású szállítógép beszerzésébe bonyolódjon. Végtére is, a légierő szolgálatában félezer darab, közel húsztonnás teherbírású C-130-as áll. Irakban azonban, ahol létfontosságú a harcoló csapatoknak szükséges szállítmányok elsőbbsége, nem engedhető meg, hogy néha öt napot várjanak egy-egy igényelt Herculesre. A döntést ugyanis mindig a légierő hozza meg arról, hogy milyen sorrendben bonyolítja le a fuvarokat. Ez az, amiért a US Army feltétlenül saját szállítógépeket akar. Terveikben eredetileg 128 új gép beszerzése szerepelt, de az USAF belépése miatt igényüket végül mintegy hetven darabra csökkentették.

Az új típus előreláthatólag a CASA CN-235/295-öse és az Alenia C-27J Spartanja közül kerül ki. Mindkét esélyes a C-23-nál nagyobb teherrel szállhat fel, ugyanis nagyjából a Hercules rakományának felét bírják el. Ráadásul mindegyik képes elődjénél jóval magasabban is repülni. A Sherpa legfeljebb 6000 méterre emelkedhet, ami eleve kizárta a típus afganisztáni alkalmazását. Az USAF azért csatlakozott a gépbeszerzési programhoz, mert kiderült, hogy szükségük van egy olyan szállítógépre is, mely kisebb a rendszeresített C-130-nál. Jóllehet C-27 jelzéssel 1999-ig használtak tíz darab Aeritalia G.222-est, ám azok üzemeltetési költségeit a szállított teher mennyiségéhez képest sokallták, ezért kiszuperálták valamennyit. Az békeidős felfogás volt - a jelenlegi, háborús helyzetben azonban egy kisebb Hercules sokszor jobban kihasználható lenne az olyan hadianyagok célba juttatására, melyeket a frontvonalban fekvő, kisméretü leszállóhelyeken várnak.

Ha tetszett a cikk, kövesse
a JETflyt a Facebookon!

Még több friss hír

2017. 09. 18., 13:38
Oroszország és Kazahsztán szerződést írt alá további 12 Szu-30SzM beszerzéséről, nyilatkozta Vlagyimir Kozsin, az orosz elnök haditechnikai együttműködés kérdésben illetékes tanácsadója a TASZSZ orosz hírügynökségnek.
   MÁSOK ÍRTÁK
2017. 09. 20., 11:54
A hihetetlen történet 1951. november 19-én kezdődött. Ezen a szeles, barátságtalan, őszi napon szállt fel a Erdingből, Németországból egy amerikai felségjelű C-47A típusú repülőgép, amely a belgrádi amerikai nagykövetségre szállított csomagokat.
2017. 09. 20., 11:02
Megjelent a járattörlések kétheti listája. Meddig tart az egy év? O'Leary szerint nem vesztik el az utasokat, de a rivális cég erősen szívja át – a pilótáit.
2017. 09. 19., 09:29
A tervek szerint már 2018-ban megjelenhetnek az első – használt, de korszerű és megfelelő potenciállal bíró – szállító repülőgépek, amelyek hadrendbe állhatnak, 2019-től pedig újak beszerzése is megkezdődhet.
2017. 09. 19., 09:17
Retro légiharc, román sólymok és a palástorsó. Ancsa-dörej, vitorlázó suhogás, Li-2-es királynő, tüzköpő Csirkecomb, anyósok a levegőben.

  Legfrissebbek most

  HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Amennyiben feliratkozik alkalmi hírlevelünkre, postafiókjába küldjük a legfrissebb híreket!

E-mail cím:

Megszólítás:


A hírlevél feliratkozáshoz el kell fogadni a feltételeket.

Feliratkozás most

  Háború Művészete magazin

Az új TVSz-2DTSz sorozatgyártására már akár 2020-ban sor kerülhet – erről tudósított legalábbis a TASzSz hírügynökség a szibériai Csapligin Kutatóintézet igazgatójával, Vlagyimir Barkusszal készített riportjában.