A deltaszárnyú óriás visszatér

Az előírt berepülések után a 2007-es szezonban jelenhet meg a Vulcan ismét a nagy-britanniai légi parádékon. Abban az évben lesz különben a 15. évfordulója annak, hogy a nagyközönség utoljára láthatta repülni kedvencét.

Az 1992-es búcsúrepülést a Red Arrows-zal közös kötelék tette még emlékezetesebbé

A típust újból repülőképessé tevő alapítvány számlájára 18.000 adományozótól érkezett pénzt. Az idáig összegyült 2,7 millió fonthoz azonban még mindig kell 300.000. A legnagyobb anyagi teher kétségkívül a hatalmas biztosítási díj. Ez kényszerítette végképp földre a „Sally B.” nevü, még mindig repülőképes Boeing B-17-est Flying Fortresst, mely a híres „Memphis Belle” címü filmben játszotta a főszerepet.

Az 1993-ban leállított gépet a Bruntigthrope reptér egyik hangárjában tartották, így sárkánya nem sínylette meg a tétlen várakozást. Jelenleg ott folyik a szerkezet nagyjavítása. A korrózió által károsított részek csiszolásánál – a legfrissebb számítások szerint – még az anyagvastagság 10%-ának eltávolítása sem veszélyezteti a szilárdságot. Ez annak tudható be, hogy annak idején mérnökök nem számítógéppel dolgoztak, hanem logarlécekkel. Ezért sikerült ennyivel túlméretezniük a konstrukciót.

Tavasszal kezdik meg a nagyjavított darabok visszaszerelését, és az új – elsősorban utángyártott - alkatrészek beépítését. A munka kétszáz kisebb cégnél folyik, jórészt teljesen díjtalanul. A rendszerek sikeres próbája után a hajtómüvek először 2006 augusztusában bömbölhetnek majd fel. A gépen 21-en dolgoznak. Hat közülük a fő vállalkozó, a Marshall of Cambridge cég embere, a többiek egykori Vulcan szerelők.

Az XH558 sárkányához nyolc Bristol Siddeley Olympus 301-es sugárhajtómü áll rendelkezésre. A brit rendelkezések szerint 10 évente kell a hajtómüveket nagyjavítani. Ezek utoljára 1982-ben estek át rajta, aztán légmentes csomagolásban raktárba kerültek. Az óra azóta „nem ketyeg”, csak majd a felbontás pillanatától. A tervek szerint 40 üzemóránként fogják cserélni az Olympusokat, és a kiépítetteket azonnal visszacsomagolják. Reményeik szerint ezzel a módszerrel még legalább tíz évig lesz elegendő hajtómü a géphez. Minthogy a sárkány élettartamát a nagyjavítás 400 órával hosszabbítja meg, ez 10-15 éves szereplést tesz lehetővé. Ennek lejártakor az XH558-as Duxfordba kerül, ahol az „Imperial War Museum” méltán híres repülőgép-kollekcióját gazdagítja majd.

Az 1993-as leszállás Bruntigthrope repterén

A gépet ugyanaz a Dave Thomas őrnagy fogja berepülni, aki az 1993-as év márciusában utoljára leszállt vele Bruntigthrope repterén.

Felkészülés a nagysebességü gurulásra

A pilóta és az ötfős személyzet, hogy formában maradjanak, a Wellesbourne-ben lévő XM655-össel rendszeresen hajtanak végre nagysebességü gurulásokat. Jövő nyáron az XH558-ban ülve Thomas őrnagynak majd csak egy kicsivel kell jobban meghúzni a botot…