Érdekességek a kecskeméti Repülőnapon I.

Az elmúlt évtizedek egyik legsikeresebb brit repülőgép konstrukciójának tekinthető a British Aerospace Hawk gépcsaládja, mely számos légierőben bizonyította kiváló képességeit kiképző, gyakorló és könnyü támadó feladatkörben egyaránt. A Royal Air Force jelenleg is három századnyi (19., 100.. és 208. századok) Hawk-ot tart hadrendben, valamint a híres Red Arrows bemutatókötelék is ezt a típust használja.

A 208. század bemutatógépének repülését Fairfordban is megcsodálhattuk.

A Nemzetközi Repülőnap és Haditecnikai bemutató alkalmából ezúttal a Valley bázison állomásozó 208. század két különleges festésü gépe érkezett Kecskemétre, hogy jelenlétükkel is emeljék a rendezvény színvonalát. Az alakulat a RAF egyik legrégebben megalakított repülőszázada, mely ráadásul rendkívül érdekes történelmi múlttal rendelkezik. Az alakulat elődjének tekinthető 8. tengerészeti repülőszázadot 1916-ban hozták létre Dunkirk-ben, ahol a Royal Flying Corps alárendeltségében tevékenykedett főleg Nieuport gépekkel. 1917-ben hazai földön feltöltötték és háromfedelü Sopwith gépekkel átfegyverezték a századot. 1918-ban a nagy német offenzíva idején újra a francia frontra küldték őket, ahol az újonnan megalakult Royal Air Force kötelékében a 208. század megnevezést kapták. Az I. Világháborút követő nagy leszerelési hullámban számos alakulatot felszámoltak, erre a sorsra jutottak 1919 őszén a 208-asok is.

Alig pár hónapnyi szünet után azonban újra megalakult a század az egyiptomi Ismaila-ban, ahol RE8 és Bristol gépekkel szerelték fel az alakulatot. Ez utóbbi típust egészen 1930-ig használták, ekkor fegyverezték csak át Atlas, majd pedig Lysander gépekkel a 208-as századot. 1940-ben, a II. Világháború szele elérte az Észak-Afrikában állomásozó brit csapatokat is, először az olasz, majd pedig a német haderővel is szembe találták magukat. Az elavult gépek helyett az év végén Hurricane vadászgépeket kaptak, melyekkel kezdetben Líbiában és a görög fronton harcoltak, később pedig a szövetségesek olaszországi partraszállást segítették. A háborút követő években az alakulat Palesztinában állomásozott, ahol 1948-ban provokációs célzatból elkövetett egyiptomi, majd pedig izraeli támadásokkal is szembe kellett nézniük. A frissen megalakult Izraeli Légierő elleni légiharcokban a 208-asok 4 darab Spitfire gépüket is elveszítették, melyet követően sürgősen átfegyverezték őket a sugárhajtású Meteor-okra. A századot 1956-ban Málta szigetére telepítették át, ahol 1958-ban új Vampire és Hunter gépeket kaptak. Ez utóbbi típussal egészen 1971-ig repültek, ekkor a századot számos másik alakulattal egyetemben ismét feloszlatták, mivel a jelentősen csökkenő Közel-Keleti brit jelenlét nem indokolta fenntartásukat.

A Buccaneerek a Sivatagi Vihar hadmüveletben is bevetésre kerültek, ez alkalomból speciális homokszínü álcázófestést kaptak.

1974-ben az alacsony-támadó feladatkörü Buccaneer-ek szolgálatba állításával a hadvezetés újból reaktiválta a századot. A típust egészen 1994-ig üzemeltették, ráadásul a 208-as volt az utolsó alakulat, mely ezzel a kiváló géptípussal repült a RAF-ban, a többi század ugyanis már hamarabb átfegyverzésre került Tornado-ra vagy Hawk-ra. A Buccaneer-ek kivonása után a RAF Kiképző Iskolájának részeként a 208-as század Valley-ba települt át és megkapta a máig is használt Hawk gyakorlógépeket. Az éjfekete festésü, szép vonalú Hawk-ok közül néhányat mindig ellátnak valamilyen diszítő festéssel. Ezek a gépek a hazai és a nemzetközi repülőnapok állandó résztvevői, látványos repülőprogramjukkal és érdekes festésükkel ismertséget és elismertséget hoznak a gazdag hagyományokkal rendelkező 208-as századnak.

Az XX309-es gép hosszú évek óta az alakulat egyik reprezentánsa.