Kétfedelű Sárkány

A legendás repülőgép konstruktőr, Sir Geoffry de Havilland egyik olyan alkotásáról szól ez a cikk, amelyik 70 évvel az első felszállása után is rendületlenül rója az „égi országutat”, pilótái és utasai részére felidézve egy már régen letünt kor hangulatát.

A gép kifejlesztése

Egy gyors, zárt kabinos futár-, posta- és légitaxi gépre már az I. Világháborút követő években is felmerült az igény, de az ilyen feladatkörü repülőgépek tömeges elterjedésére az 1930-as évekig várni kellett. Ebben az időben látott neki de Havilland is a későbbi Dragon Rapide tervezésének, melynél alapkövetelmény volt az egyszerüség, az olcsóság és a könnyü üzemeltethetőség, ugyanis ezek a tényezők biztosították a típus népszerüségét, és ezáltal üzleti sikerességét. A D.H.89-es minden szempontból meg is felelt az elvárásoknak, így a II. Világháborút megelőző években Nagy-Britannia egyik meghatározó polgári repülőgéptípusává vált. Két dugattyús motorjának és dupla fedelü szárnyának köszönhetően a vidéki, meglehetősen rövid, füves repülőterekről is könnyedén tudott üzemelni, kiszolgálása egyszerü volt és a javítása sem igényelt hatalmas ipari hátteret.

Típusváltozatok

Az eredeti, polgári célokra kifejlesztett Dragon-okat is számtalan feladatkörben alkalmazták, de a II. Világháború után a fegyveres erők állományába került példányok futották be talán a legérdekesebb karriert. A besorozott civil gépeken felül ugyanis további, már eleve katonai célokra szánt változatokat is gyártottak D.H.89B Dominie néven. A de Havilland hatfield-i üzemében 186 darab, a Brush Coachworks loughborough-i gyárában pedig 336 darab ilyen repülőgépet építettek a háború alatt. Navigációs és rádióskiképző célokra az Mk. 1-es változat szolgált, futár és összekötő feladatkörben pedig az Mk. 2-est használták a RAF és a Royal Navy alakulatai. Néhány gépen pedig a különböző álcázó festésmintákat próbálták ki. A Partvédelmi Parancsnokság számára tervezett fegyveres felderítő és könnyü támogató, D.H.89M jelzésü változat csak a prototípus stádiumig jutott, sorozatgyártásra nem került. A háború után a megmaradt katonai példányok nagy része - némi átalakítást követően - megkapta a polgári légiközlekedési engedélyt, és mint regionális utasszállító üzemelt tovább.

Technikai jellemzők

D.H.89 Mk 3 Dominie (katonai változat)

Fesztávolság: 14,63 m

Teljesítménye: 203 LE (149 kW)

Max. felszállótömeg: 2495 kg

Hatótávolság: 915 km

Örökifjú Sárkányok

A háború után a modernebb és gyorsabb új típusok folyamatosan kiszorították a Dragon-okat a mindennapi használatból, így az 1960-as évek elejére szinte teljesen eltüntek Anglia egéről. A szolgálatból kivont repülőgépeket azonban – Európa kulturálatlanabbik felétől eltérően – nem semmisítették meg az utolsó szálig, hanem múzeumok és magángyüjtők számára értékesítették. Így nyílt lehetőség arra, hogy az elmúlt évtizedekben néhányat, gondos restaurálást követően újra repülőképes állapotba hozzanak, és napjainkra sikeres üzleti vállalkozásként üzemeltessenek. A szigetországban oly divatos old timer airshowk sztárjai a sétarepültetésre használt Dragon Rapide-ok, melyek fáradhatatlanul róják köreiket a lelkes, és nem utolsó sorban vastag pénztárcájú utasokkal. A duxfordi Flying Legends 2004 repülőnapon például nem kevesebb, mint 6 darab (!), tökéletes állapotú D.H.89-es emelkedett a magasba, hogy tisztelegjen a típus születésének hetvenedik évfordulója alkalmából.