A Svájci Légierő története

A svájci katonai repülés egy Légi Csoport (Fliegergruppe) létrehozásával kezdődött 1914-ben nyolc darab Aviatik, Bleriot, Henri Farman, Morane és Schneider gyártmányú repülőgéppel. Habár svájci pilóták a francia Aviation Militaire kötelékében repültek az I. Világháborúban, Svájc maga semleges maradt. A hadviselő országokból származó repülőgépek hiányának leküzdése érdekében svájci tervezésü gépeket állítottak gyártásba, beleértve a Haefeli DH-1, DH-2 és DH-3 megfigyelő repülőgépeket.

1919-ben a csapat átszervezésre és átnevezésre került, Militar-Flugwesen néven, mely erre a dátumra kb. száz, főleg svájci repülőgéppel rendelkezett. Néhány külföldi repülőgép került beszerzésre, beleértve a háborúból megmaradt Fokker D-VII vadászgépeket, de a húszas években folytatódott a svájci tervezésü repülőgépek gyártása, mint a Haefeli M-7 vadászgépek és a DH-5 és M-8 bombázók. A késői húszas és korai harmincas években néhány külföldi tervezésü és licenc alatt gyártott repülőgép került ki, beleértve a Dewoitine D-9, D-26 és D-27 vadászgépeket, Potez 25 általános feladatú repülőgépeket és Fokker CVE felderítő-bombázókat, miközben a légierő beszerzett Hawker Hind bombázókat és De Havilland Moth és Tiger Moth kiképző repülőgépeket.

Dewoitine D26

 Közvetlenül a II. Világháborút megelőzően Potez 63 vadászbombázó, valamint kilencven darab Messerschmitt Bf-109E vadász és tizenhárom darab Bf-108 futárgép került beszerzésre. Morane-Saulnier MS-406C vadász és Bücker Bu-131 Jungmann és Bu-133 Jungmeister kiképző repülőgépet gyártottak licenc alatt, melyekből megalakult a Svájci Légierő (Schwizerische Flugwaffe, habár még mindig a svájci szárazföldi hadsereg egységeiként). A II. Világháború 1939. évi kitörésekor, mely során Svájc ismét semleges maradt, a svájci légierő száz darab vadászgépet és száz darab általános rendeltetésü repülőgép üzemeltetett. További repülőgépek kerültek beszerzésre Németországtól a háború elején, beleértve Bf-109E vadász, Fieseler Fi-156 Storch általános rendeltetésü és Bücker Bu-181 Bestmann kiképző repülőgépeket. Svájc hivatalos semlegessége és a német gyártású repülőgépek beszerzése ellenére számos esetben történt légiharc német repülőgépek ellen, különösen a háború korai éveiben.

Svájci Me-109

 Az első háború utáni repülőgépek között száz darab North American P-51D Mustang vadászbombázó és negyven darab T-6 Harvard kiképző repülőgép volt. 1949 – 1950-ben kerültek az első sugárhajtású repülőgépek bevezetésre, Hetvenöt darab deHavilland Vampire FB-6 vadászbombázó, melyeket további száz darab svájci építésü követett a típusból, a Mustang típus leváltására. A Vampire gépeket kettőszázötven licenc alatt gyártott De Havilland Venom FB-50 vadászbombázó követte, és 1958-ban száz darab Hawker Hunter F-58 vadászgép lépett szolgálatba. Svájci tervezésü repülőgépek szolgálatba állítása folytatódott, beleértve a Pilatus P-2 és P-3 kiképző repülőgépeket. A késői hatvanas évek során ötvenhét darab Dassault Mirage IIIS vadászgép épült licenc alatt, mely után létrejött a Svájci Légierő és Légelhárító Parancsnokság (Kommando Flieger und Fliegabwehrtruppen). A Mirage típushoz csatlakoztak Mirage felderítő repülőgépek, a légierő átlépett a hetvenes évekbe, még üzemeltetve a Hunter és Venom, valamint Alouette II és Alouette III és húsz darab Bell 47G Sioux helikopter típusokat. Néhány Bücker kiképzőgép és három darab Ju52/3M szállító repülőgép lettek túlélői a háborús éveknek. 

Mirage IIIRS-Fotó: Andreas Zeitler

 A nyolcvanas évek során a Venom típust kivonták és a Hunter típussal váltották fel, melyeket képessé tettek Maverick levegő-föld rakéták hordozására, míg az első vonalbeli Hunter felváltásra került a Northrop F-5E/F Tiger II típussal. A Vampire típust BAe Hawk F-58 és T-68 gépekkel váltották fel, melyek földi cél támadási és kiképzési feladatokat kaptak. A harcászati szállítást tizenöt darab AS332M Super Puma helikopterrel fejlesztették, melyeket a korai kilencvenes években szereztek be. Pilatus PC-7 Turbo Trainer és PC-9 típusok kerültek bevezetésre híradási feladatokkal. Annak ellenére, hogy semleges volt, a hidegháború végén Svájc 1995-tel kezdődően csökkentette fegyveres erőit, nagyban csökkentve a kiképzési időtartam hosszát. Új fegyverek szolgálatba állítása folytatódott, a Svájcban összeszerelt F/A-18C/D Hornet típussal a Hunter 1995-ben kivonásra került. A repülőgép típus váláts napjainkban is folytatódik. Most az F-5E/F Tiger II-k kivonása folyik. A kivont gépeket az osztrák légierő állítja szolgálatba. Az első ex-svájci Tigerek már Ausztriában repülnek.