Kutató-mentő egységek a Légi Küzdelem 2004 harcászati gyakorlaton

Tiszasüly térségében szólalt meg először a katapultált pilóta vészjeladója.A riasztás nem sokkal később megérkezett a szolnoki  89. "Szolnok" VegyesSzállítórepülő Ezred kutató-mentő egységéhez. A Mi-8-as helikopter felszálltés megkezdte a bajbajutott társuk keresését. A Tisza gátjától 50 méterre egyerdősáv mellett pillantották meg a jelzésként kiterített narancssárgaejtőernyőt. A sérült pilóta mellett a terep nem volt alkalmas a leszállásra,ezért a fedélzeten tartózkodó mentőegység alpin-köteles lecsúszást követőenszaladt a baleset helyszínére. Ezután a helikopter a fasor mögötti szabadterületen landolt és várt a mentőegység döntésére.

A sérült ellátásával nem lehetett késlekedni, hiszen egy hüvös áprilisinapon hamar kritikus állapotba kerülhet a bajbajutott pilóta. A kutató-mentőegységet ellenőrzők nem fukarkodtak az imitált sérülésekkel, égési seb anyakon, nyílt alkartörés, fém idegentest (fémlemez darabja) a lábszárban.Katapultálás, majd erdős területen történő földetérés után ilyen sérülésekbármikor előfordulhatnak.A gyors betegvizsgálat után megkezdődött az ellátás. A legfontosabb, mindenkatapultált pilótát potenciális gerincsérültként kell ellátni, még ha nincsis panasza a betegnek. Nyakrögzítés, sebellátás, törés sínbe helyezése,infúzió, fájdalomcsillapítás, folyamatos keringés és légzés figyelés, mindeza pilóta szervezetének stabilitását szolgálják illetve ezzel szállíthatóállapotba kerül.

A mentőegység jelezte a helikopter személyzetének, indulhatnak és értesítséka kecskeméti repülőezred egészségügyi szolgálatát,valamint a Repülőkórházat,hogy biztosítsák a mentőgépkocsit illetve a kórházi ellátást.Négyen emelték fel a vákuummatracos hordágyat és már igyekeztek is afelszállásra kész helikopterhez. Beszállás, elemelkedés, de az élet (főleg aszemfüles ellenőrök) mindig produkál váratlan eseményt. A sérült pilótanagyon erős hasfájásra kezdett panaszkodni, verítékezett, hüvös lett a bőreés halkan suttogta, hogy mindjárt elájul...Az egészségügyi tiszthelyettesazonnal felismerte, itt bizony valami nagy baj van a hasüregben, vagy májvagy lépsérülés. Újabb infúzió, gyógyszerek, vérnyomás és pulzusmérés, EKG...Pár perc eltelteltével ismét stabilizálódott a beteg állapota és márlátótávolságon belül volt a kecskeméti repülőtér betonja. A helikopterforgólapátjainak erős csattogása jelezte, megkezdtük a leszállást, arepülőezred mentőautója a szakszemélyzettel már a helikopter leszállóhelyközelében várt.

Finoman zökkent a helikopter és máris nyílt a raktér hátsó két ajtaja,  asérült pilótát segítő kezek emelték át a mentőautó hordágyára, sziréna, kékvillogás indulás...Eddig tartott a gyakorlat, az ellenőrök ennél a pontnálleállították a folyamatot és elégedetten nyugtázták a szolnok kutató-mentőegység munkáját. A következő tíz percben pilótánk "meggyógyult", lekerülteka kötések, a rögzítések és müsebek, majd frissen távozott a magassági épületfelé, mert délután még repülési feladaton kell résztvennie...

Másnap borongós idő öltöztette szürkébe a tájat Székesfehérvár és Seregélyesközött. Ismét vészjeladó hangja törte meg a  nyugalmas perceket.  Adunántúli régió kutató-mentő egységét, a szentkirályszabadjai 87. "Bakony"Harcihelikopter Ezredtől riasztották. Erőteljes Mi-17-es hajtómüvek zajaverte fel a seregélyesi müút mellett fekvő bozótost, riadt őzek menekültek avetés felé. A jellegzetes színes ejtőernyő törte meg a bokrok között akörnyék egyhangúságát. A helikopter oldalajtajában fürkésző szemek kerestéka katasztrófa helyszínét. Megtalálták és rögtön  leszállóhelyet isválasztottak a közeli domb aljában. Hárman szálltak ki a helikopterből,hordággyal és mentőhátizsákkal felszerelkezve. Itt is hasonlóan játszódtakle az események, mint az előző napon, volt nyílt lábszártörés, csuklótörésés fém idegentest a végtag sebében. Az ellátás során minden rendben ment, asérült pilóta rövidesen a hordágy biztonságában érezhette magát. A területfelett köröző helikoptert sürü, zöld füstöt eregető jelzőpatron csalogatta aleszálláshoz. Amint földet ért, már emelték is a hordágyat, becsúsztatták azajtón, hogy a fedélzeten biztonságosan rögzíthessék Kecskemétig.  Ismét arepülőezred és a Repülőkórház várta a beteget. A közel félórás repülés alatta pilóta mindvégig stabil állapotban volt, aznapra nem jutott  váratlan ésalattomosan megbújó sérülés. Kecskeméten már az előző napi gyakorlatnakmegfelelően felkészült csapat várta a katapultált pilótát. A "gyógyulás"ismét csak perceket vett igénybe és az ellenőrök a szentkirályszabadjaikutató-mentő egység munkájával is elégedett voltak.

A két nap gyakorlat volt, imitált sérülésekkel és eseményekkel, azonban azilyen jellegü feladatok biztosítják a legjobb felkészülést a valóshelyzetre. Itt még az apró hiányosságok is a "sérült" állapotátkedvezőtlenül befolyásoló következmények nélkül kerülnek felszínre, hogyéles helyzetben már ne fordulhassanak elő. Minden egyes gyakorlat segíti ahibák kijavítását, az egység összehangolt és "életbevágóan" fontos munkájátvalamint a pilóták is látják, ha katapultálásra kerül a sor, megtaláljákőket és szakszerü ellátásban részesülnek.