Belgium kész F-16-osokat küldeni a balti államok védelmére

Belgium megtette ajánlatát a NATO-nak, s immár csak a technikai részletek megoldása van hátra - tette hozzá a miniszter. A három volt szovjet balti köztársaság március 29-én csatlakozik a NATO-hoz, a hivatalos zászlófelvonási ceremónia április 2-án lesz Brüsszelben, a katonai szövetség székhelyén. Ezeknek az államoknak azonban nincsenek harci gépeik, így nem tudják megvédeni saját légterüket - s erre a gondra a NATO-nak mielőbb megoldást kell találnia. Dánia a hónap elején jelezte, hogy kész F-16-osokat küldeni a három állam valamelyik légitámaszpontjára 3 hónapos időtartamra. A mostani bejelentés szerint Belgium a dánokat váltaná fel, szintén meghatározott időre. A kérdésről hosszasan vitázott a NATO katonai bizottsága, majd a témát a múlt héten a szövetség nagyköveti tanácsa elé terjesztették, amely litván források szerint megbízta a NATO katonai erőinek európai főparancsnokát, James Jones tábornokot: térképezze fel, hogy mely országok lennének hajlandóak katonai gépeket küldeni a három balti államba. Mindenesetre NATO-illetékesek szerint még mindig számos jogi, technikai és pénzügyi részletkérdést kell tisztázni: így például azt, hogy ki finanszírozza az akciót, s kit terhel majd a felelősség az esetleges balesetkért. A balti légtér védelme politikai szempontból is kényes kérdés: tekintettel kell lenni ugyanis az orosz vezetés érzékenységére. Februárban, amikor a NATO egyik légtérellenőrző gépe, egy AWACS bemutató repüléseket tartott Lettország felett, Moszkva már tiltakozott azt állítva, hogy a géppel az orosz, illetve a belorusz légteret kémlelték. Oroszország határozottan ellenzi, hogy NATO-erők jelenjenek meg tőszomszédságában, a három balti köztársaság területén. Lettország, Litvánia és Észtország ugyanis annak idején nem írta alá az európai hagyományos fegyverezetek csökkentéséről szóló szerződést (CFE), s így ennek korlátozásai nem is vonatkoznak rájuk.