Feladatok

Az információk innen a zászlóaljak harcálláspontjára

kerülnek, ahol a szolgálatot teljesítő szakemberek már ismerik a Magyarország feletti repülések aznapi, precízen kidolgozott járatszám-, időpont-, magasságtervét - ezt számukra az MH Repülési Adatfeldolgozó és Tájékoztató Szolgálat biztosítja -, így azonosítják a transzponderkóddal a repülési magasságot is jelző polgári gépeket, és az IFF saját-idegen felismerő-rendszerrel felszerelt katonai repülőgépeket és helikoptereket is. Ez a tevékenység a jelenlegi rendszer szerint évente közel félmillió(!) légi cél mérését és ellenőrzés utáni kísérését jelenti. Amennyiben a zászlóalj-harcálláspontok "szürőjén" fennakad egy előzetes repüléssel nem rendelkező repülőeszköz, a szükséges intézkedéseket az információ továbbítása után már a Nemzeti Légierő Vezetési Központ váltásparancsnoka hozza meg. A cél magasságának és sebességének ismeretében dönthet a készültségi vadászrepülőgép, vagy más eszköz - harcihelikopter - indításáról.

Mivel Magyarország határai a harcálláspontok üvegtérképén és a levegőből sem észlelhetők a közúti határátkelőknél megszokott pontossággal, a hazánkkal szomszédos országok légierőivel megkötött egyezményeivel alapján kölcsönösen nem repülhetnek katonai repülőgépek az országhatár közelében. Az így kialakult 25-30 km-es "senki földjének" tiszteletben tartása lehetővé teszi a félreértések elkerülését. A délszláv válság időszaka a rádiótechnikai zászlóaljak tisztjeire és katonáira is nagyságrendekkel megnövekedett terheket rótt. 1991. augusztus 24.-december 31. között 119 967 légi célt mértek, és ebből 2487 katonai repülőgép volt.

Magyarország légterét 17 alkalommal 22 repülőgép sértette meg. A 20-25 éves, alapvetően még rádiócsöves berendezésekkel üzemelő, analóg információkat biztosító szovjet lokátorok egyre nehezedő alkatrész - utánpótlása, javíthatósága, az észlelt légi célokról gyüjtött adatok továbbításának lassúsága jelenti a jelenlegi rendszer legnagyobb problémáját.