2024. 04. 15. hétfő
Tas, Anasztázia
: 392 Ft   : 367 Ft Benzin: 625 Ft/l   Dízel: 687 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Mégis befejezik a második An-225-öst?

Mégis befejezik a második An-225-öst?
JETfly  |  2022. 01. 28., 15:29
Mégis befejezik a második An-225-öst?

Többször felmerült már annak a lehetősége, hogy Ukrajna – külföldi segítséggel – befejezi és életre kelti a második An-225-öst: ebből egyelőre nem lett semmi, de most újabb ország került szóba ezzel kapcsolatban.

Az Ukrajna és Törökország közötti légiközlekedési együttműködések közül vitathatatlanul a leglenyűgözőbb a világ legnagyobb teherszállító repülőgépének, a második An-225-ös elkészítésének lehetősége. Törökország An-225-ös iránti érdeklődéséről először 2020 októberében számoltak be, amikor Erdoğan elnök felvetette a repülőgép befejezésének ötletét Zelenszkij ukrán elnök ankarai látogatása során. Bár azóta keveset hallottunk a tervről, a török szerepvállalás áttörést jelenthet a második An-225-ös befejezéséhez és szolgálatba állításához.

A második An-225-ös külföldi partner segítségével történő elkészítésének ötlete először 2011-ben vetődött fel, amikor Kína fejezte ki érdeklődését a repülőgép olyan platformmá fejlesztése iránt, amellyel kereskedelmi műholdakat lehetne pályára állítani. A projekt első szakaszában elkészült volna a második repülőgépváz, amelyet még mindig az Antonov Kijev melletti létesítményeiben tárolnak, míg a második szakaszban az An-225 kínai gyártását kellett volna újraindítani. A magas költségek kudarcra ítélték ezeket az ambiciózus terveket, és úgy tűnik, a projekttel csendben felhagytak.

A világ jelenlegi egyetlen repülőképes An-225-öse

2021-ben bejelentették, hogy az UkrOboronProm (az Antonov anyavállalata) továbbra is keres külföldi befektetőt a projekt elindításához. Jurij Huszjev, az UkrOboronProm vezérigazgatója kijelentette, hogy Ukrajna "jelenleg több országgal folytat aktív tárgyalásokat az ukrán repülőgép-flotta fejlesztéséről". Nem titok, hogy a számos ukrán repülőgép-konstrukció továbbfejlesztésében érdekelt országok egyike Törökország, amely eddig két Antonov termék iránt mutatott érdeklődést nyilvánosan: az An-178 és az An-188 katonai szállító repülőgépek iránt.

A legelső An-225-ös (UR-82060) 1988 decemberében hajtotta végre első felszállását a Buran űrsikló légi szállítójaként. Két repülőgépet rendeltek, de csak egy példány készült el a Szovjetunió összeomlása előtt. Az An-225 ma is a világ legnehezebb, legnagyobb (de nem a legszélesebb) repülőgépe, amelyet valaha építettek, és közel 250 tonna rakomány szállítására képes. Az egyetlen Mrija-t az Antonov Airlines színeiben láthatjuk, amely nagy teherszállító repülőgépekből álló flottát üzemeltet, számos An-124-essel soraiban.

Az egyetlen elkészült An-225 a Szovjetunió felbomlása idején, 1991-ben Ukrajnában volt, így az újonnan függetlenné vált köztársaság fennhatósága alá tartozott. A Buran űrprogram 1993-as törlését követően azonban a repülőgép feladat nélkül maradt. 1994-ben az An-225-öst hosszú távú tárolásra helyezték az Antonovi Repülőgépgyárban Kijevben, a második An-225-ös repülőgépvázon végzett munka pedig leállt, miután 70%-ban elkészült.

Az 1990-es évek végére újra felmerült az igény egy akkora repülőgép iránt, így a tárolt példány 2001-ben ismét aktív szolgálatba állt és 2006-ban döntés született a második An-225 építésének újraaktiválásáról. 2009 végéig azonban a repülőgépen végzett munka még mindig nem kezdődött el, és úgy tűnt, hogy a tervet elvetették. Aztán 2011 májusában az Antonov vezérigazgatója kijelentette, hogy a második An-225-ös befejezése három éven belül megtörténhet, ha egy érdekelt fél legalább 300 millió dollárral beszállna a költségekbe.

2016-ban a kínai Airspace Industry Corporation állítólag kész volt fedezni ezeket a költségeket. Kína régóta élvezi Ukrajna repülési iparának gyümölcsét. Az 1990-es években Ukrajna két Szu-33-as és egy Szu-25UTG repülőgépet adott el Kínának, amelyek „alapos tanulmányozása” végül a J-15-ös repülőgép-fedélzeti vadászgép megalkotásában csúcsosodott ki. A közelmúltban Kína megkísérelte megszerezni a többségi tulajdont a Motor Sich-ben – a világ egyik legnagyobb repülőgép- és helikopterhajtómű-gyártójában –, amelyet azonban az Egyesült Államok nyomására végül megakadályoztak.

Bár a második An-225 elkészítése minden bizonnyal előnyös lesz a túlméretezett áruk nemzetközi teherszállításában, a repülőgép befejezésének 300 millió dolláros költsége azt jelentheti, hogy soha nem lesz igazán nyereséges. Ezt Olekszandr Donets, az Antonov jelenlegi vezérigazgatója is megerősítette, aki 2019-ben kijelentette: „Ez egy nagyon költséges projekt. A tervezési és mérnöki munkák, az új berendezések beszerzése és a repülőgép hatósági engedélyeztetése több száz millió dollárba kerül. Egy ilyen projekt hatékony lehet az űrhajózási programban, de nem a kereskedelmi légi szállításban."

Ez felveti a kérdést, hogy Törökország miért mutatott érdeklődést a második An-225 befejezése iránt. Ahelyett, hogy a repülőgépet pusztán kereskedelmi eszközként üzemeltetné, amelynek célja a profitszerzés, Törökország státusz-szimbólumként használhatná a repülőgépet, amely a török hatalmat és presztízst hivatott jelezni itthon és külföldön. Törökország a világpolitika egyre fontosabb szereplőjévé válik, határozott nemzetközi szerepet és ezzel együtt növekvő politikai súlyt is felvállal. Az An-225-ös túlméretes tárgyakat, humanitárius segélyt és egyéb rakományt szállíthat a világ minden tájára, megerősítve Törökország felemelkedő nagyhatalom státuszát.

Az An-225 méretű repülőgéphez kapcsolódó magas költségek eltántorították Ukrajnát attól, hogy valaha is elkészüljön a második Mrija. Mivel a Motor Sich-ügy után további kínai tőkebefektetés nem valószínű, más partnert kell keresni a repülőgép befejezéséhez. Ez lehet az a pont, ahol Törökország lép be. Törökország feltörekvő hatalom a nemzetközi politikában, és bizonyítottan képes nehéz projektek megvalósítására. Hogy az An-225 üzemeltetéséből származó előnyök végül meghaladják-e a repülőgépek aktív szolgálatba állításának költségeit, azt a török kormánynak kell eldöntenie. Akkor talán az An-225 ugyanazt a festést viselheti, mint Törökország elnöki repülőgépe, nagykövetként és státuszszimbólumként, hogy megmutassa hatalmát és befolyását a világ minden sarkában.

Az utóbbi időszakban hazánk felett is gyakran átrepülő An-225-ös kapitánya YouTube csatornát is készített a gép iránti nagy érdeklődés miatt, melyre folyamatosan kerülnek fel a friss tartalmak:

Forrás: https://www.oryxspioenkop.com/

Ha tetszett a cikk, kövesse
a JETflyt a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 28., 14:43
Mint ahogy arról korábban már lapunkon is beszámoltunk, Dánia - az F-35-ösök érkezésével - folyamatosan vonja ki a hadrendből F-16-os vadászbombázóit, melyek értékesítését már korábban meghirdették. A lehetséges vásárló kilétét a napokban hozták nyilvánosságra.
2024. 03. 27., 16:19
20 évvel ezelőtt, 2004. március 16-án érkezett meg Olaszországba két F-104 Starfighter kíséretében az első Eurofighter Typhoon. A jeles évforduló alkalmából nem maradhatott el egy jubileumi festésű példány bemutatása sem.
2024-04-11 09:56:47
2024. április 12-től három hétig a kecskeméti repülőbázison tartózkodik a magyar részre gyártott KC-390 katonai szállítórepülőgép – tájékoztatott Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter.
2024-04-02 16:15:36
A Magyar Honvédség nyolcadik alkalommal szervezi meg az idei év nyári iskolai szünetében a 12-18 éves korosztálynak szóló honvédelmi táborokat, amelyekre április 2-től lehet jelentkezni a honvedelmitabor.hu hivatalos honlapon.
2024-03-21 13:58:05
Modern helikopterek váltják a régi eszközöket a Magyar Honvédség kutató-mentő szolgálatában – jelentette be a honvédelmi miniszter. Szalay-Bobrovniczky Kristóf hozzátette: a napokban a régi típusú Mi-17-es helikoptereket a modern H145M forgószárnyasok váltották fel.
2024-03-21 09:15:14
2006. március 21-én nagyszabású eseményre, a Magyar Légierő első öt JAS 39 Gripenjének (3 C és 2 D változat) érkezésére várták a sajtó képviselőit a Kecskeméti Repülőbázison. A repülőgépeket a Magyar Légierő négy, illetve a Svéd Légierő három hajózója repülte hazánkba. A kétórás út a Svéd Védelmi Beszerzések Hivatalának linköpingi területéről indult.  
   MÁSOK ÍRTÁK
2024. 04. 11., 13:55
Az idei évben is az EUFOR Althea művelet parancsnoki teendőit ellátó nemzet, vagyis 2024-ben Magyarország biztosítja a bosznia-hercegovinai békemisszió MEDEVAC (Medical Evacuation), azaz egészségügyi kiürítési képességét.
2024. 04. 10., 09:29
A repülés iránt az átlagosnál jobban érdeklődő utasok és a repülőgépfotósok kedvencei közé tartoznak azok a gépek, amelyek egy légitársaság vállalati arculatától és szabvány festésmintájától eltérő színekben repülnek.
2024. 04. 08., 12:46
Szombat hajnalban a bosznia-hercegovinai Biztonsági Minisztérium két eltűnt turista megtalálásában kérte az EUFOR nemzetközi misszió segítségét.
2024. 04. 04., 09:40
A légitársaság az Airbus által kifejlesztett, felhőalapú Mobile Airbus Training experience Suite csomagot és a Virtual Procedure Trainer technológiát használja fel pilótaképzésében.

  Legfrissebbek most

  HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Amennyiben feliratkozik alkalmi hírlevelünkre, postafiókjába küldjük a legfrissebb híreket!

E-mail cím:

Megszólítás:


A hírlevél feliratkozáshoz el kell fogadni a feltételeket.

Feliratkozás most

  Háború Művészete magazin

2024. április 12-től három hétig a kecskeméti repülőbázison tartózkodik a magyar részre gyártott KC-390 katonai szállítórepülőgép – tájékoztatott Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter.