A Russzkije Vityazi bemutató csoportot 22 éve alakították meg a Moszkvától nyugatra lévő Kubinka légibázison. A 237. Proszkurovszkij Gárda ezred már az azt megelőző években is tartott bemutatókat főként külföldi küldöttségeknek, de hivatalos formában csak 1991-től rendelkeznek speciális festésű Szu-27-esekkel. Először négy, majd hat géppel repültek az Orosz Vitézek, aztán jött az ötlet, hogy dolgozzanak együtt a MiG-29-esekkel repülő Sztrizsi (fecskék) csoporttal. Erre nem sok példa van, régebben a szingapúriak repültek közösen A-4 Skyhawk és F-16-os gépekkel, de csak rövid ideig.
Az Orosz Vitézek azonnal népszerüek lettek, de külföldre szinte kivétel nélkül csak „egyedül”, azaz a Sztrizsi nélkül mentek. USA, Kanada, Anglia mellett voltak a lengyeleknél, osztrákoknál, szlovákoknál, Magyarországon most mutatkozik be először a világhírü „ötös”.
A Russzkije Vityazi az utóbbi évtizedben kevesebb meghívásnak tett eleget. A költségek magasak, a Szu-27-es üzemeltetése nem csak a hatalmas üzemanyag-mennyiség miatt kerül sokba. A gépek kiszolgálása munkaigényes, időszakos ellenőrzéseihez komoly müszaki háttér szükséges, mindezek miatt a kijelölt pilótaállománynak korlátozottak a gyakorlási lehetőségei. Biztos pontnak számítanak a Moszkva felett minden évben ismétlődő győzelem napi áthúzások, a kétévente ismétlődő MAKS kiállítás és néhány repülőnap, ezeken felül csak kevés szereplés adódik.
2011-ben már nem először röppent fel a csoport megszüntetésének híre. A magas költségek miatt azt tervezték, hogy inkább a kisebb és olcsóbb Jak-130-asokból alakítanak egy bemutató csoportot. Ugyancsak komoly veszély fenyegette a bázisukat is, Kubinka nagyon közel található Moszkvához, és ideális lenne közforgalmi célokra. Egyelőre egyik terv sem valósult meg, Kubinka maradt a légierőé, és az Orosz Vitézek is müködnek. Nemhogy a felszámolás, hanem a típusváltás van napirenden, felelős vezetők szerint a jövőben megkapják az új Szu-35Sz és Szu-30SzM gépeket is. Ez minden eddiginél látványosabb bemutatók lehetőségét rejti, ugyanis a vektorálós kormányrendszerü gépekkel extrém kis sebességü manőverek végezhetők.
2003-ban már megkapták a Szu-35-ös nullszériagépeket, amelyeket át is festettek a csoport színeire, de ezek végül nem szerepeltek egyetlen bemutatón sem. Ezektől lényegesen különböznek a jelenlegi Szu-35Sz gépek, még külsőre is, nem csak a korszerübb fedélzeti rendszereik miatt.
Jelenleg öt géppel tartanak bemutatókat, öt pilóta dolgozik a csoportban. Vezetőjük Andrej Alekszejev ezredes, aki 1973-ban született, és eddig 1 200 órát repült Jak-52-es, L-39-es, MiG-29-es és Szu-27-es típusokon. A hasonló korú és tapasztalatú Oleg Jerofejev alezredes is ezeket a típusokat repülte, csakúgy, mint a 900 órás tapasztalatú Alekszander Bogdan alezredes. Szergej Seglov alezredes és a nem túl oroszosan hangzó nevü Denisz Plakszin őrnagy a csoport legújabb tagja, ennek megfelelően kevesebb repült idővel.
Oroszország légiereje csak az utóbbi években kezdett el kikeveredni a hullámvölgyből, de az elmulasztott lehetőségeket már nem lehet pótolni. Ez is oka annak, hogy a magas rendfokozatú, a csoport állományába beválogatott pilóták nyugati kollégáikhoz képest sokkal kevesebb repült órával rendelkeznek. Ez azonban egyáltalán nem látszik a teljesítményükön, erről a Kecskeméti Nemzetközi Repülőnap és Haditechnikai Bemutató látogatói is meggyőződhetnek augusztus első hétvégéjén.
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
Pontosan két évvel ezelőtt bemutatkozó interjút készített Tőrös István dr. Bali Tamás ezredessel, aki akkor vette át az MH Kiss József 86. Helikopterdandár parancsnoki beosztását. Két év után ismét van miről beszélgetniük.
Amennyiben feliratkozik alkalmi hírlevelünkre, postafiókjába küldjük a legfrissebb híreket!
E-mail cím:
Megszólítás:
A hírlevél feliratkozáshoz el kell fogadni a feltételeket.