CIAF 2006 - Arcpirító airshow Brnóban

Felszakadozó felhőzet és zavaróan kihalt környék fogadta buszunkat szombat hajnalban a brno-turany-i repülőtéren. Sehol egy tábla, sehol egy rendőrposzt vagy bármi olyan jel, ami arra engedne következtetni, hogy itt hamarosan egy rangos nemzetközi repülőnap fog kezdődni, melyre százezres tömeget várnak. A furcsaságot igyekeztünk annak betudni, hogy a hajnal 5 óra körüli érkezésünk igen korainak bizonyult, azonban 7 óra felé sem változott gyökeresen a helyzet. A cseh szervezők csupán fél 8 körül kezdtek el érdemben mozgolódni, a parkolásra és a jegyvásárlásra vonatkozó angol nyelvü kérdéseinkre azonban csak a "no kommunikácijá" volt a válasz... Az egyébként igen barátságos cseh atyafiak a rendezvény egész ideje alatt nem álltak a helyzet magaslatán, valamint az idegennyelv-tudásuk is meglehetősen hiányos volt, ami egy nemzetközi repülőnapon - valljuk meg - nem túl szerencsés. Nyolc óra körül végre megindult valami, az addig összeverődött tömegnek kézből árulták a jegyeket, majd pedig elkezdtek beengedni minket a repülőtér hátsó részén kialakított kapun. A bejárat mellett jobb oldalon a szárazföldi csapatok állományába tartozó harcjármüvek, míg balról egy hatalmas, luxemburgi felségjelet viselő E-3 A Sentry AWACS gép parkolt. Ez a gép nyitotta a statikus sort, ahol a házigazda Cseh Légierő helikopterei és repülőgépei mellett számos külföldi ország vasmadarait is megcsodálhattuk. A Lengyel Légierő terepszínü An-26-osa mellett francia Mirage 2000 N csapásmérők, amerikai F-15C Eagle vadászgépek, szerb G-2 Galeb, spanyol Casa 295, brit Harrier és Tornadók ácsorogtak a betonon. Az F-16-osok kedvelői sem csalódhattak, görög, belga és amerikai felségjellel is láthatták kedvenceiket. A német Luftwaffét egy Tornado ECR képviselte, a szárazföldi csapatok repülőeszközeiből pedig UH-1 és Bo-105 helikoptereket láthattunk. Az osztrákok egy színpompás festésü Pilatus PC-6-ossal képviseltették magukat, míg a Magyar Légierő a bemutatót repülő MiG-29 UB-t kísérő An-26-ost állította ki.

Az interneten elérhető előzetes program alapján tudtuk, hogy a dinamikus program csak 11 órakor veszi kezdetét, így volt elég idő a nagyszámú makett- és kiadványárus portékáját is megtekinteni. A felhozatal szokás szerint hatalmas és változatos volt, Csehországban és Szlovákiában is ugyanis igen számottevő makettezőélet zajlik, nagy a kereslet ezen termékek iránt, ami meg is látszik az igényes gyártók és könyvkiadók termékválasztékán. Sajnos ez hazánkról nem mondható el, így a téma iránt érdeklődők ilyenkor nagy hévvel vetik bele magukat a nézelődésbe és a vásárlásba. Időközben az ezer ágra sütő nap sugarai felszárították a hajnali harmatot, a sokasodó nézőközönség pedig lassan ellepte a repülőteret. A CIAF külön érdekessége volt, hogy a repülőnaptól függetlenül üzemelt a polgári repülőtér, az utasszállító gépek folyamatosan szálltak le és fel, látványos fotótémát szolgáltatva. 

A cseh JAS-39 Gripen bemutatója nagy sikert aratott

A repülőprogramot a Cseh Légierő eszközeiből összeállított kötelék nyitotta meg. Hármasával érkeztek meg a pálya fölé a Mi-17 Hipekből, Mi-24 Hindekből, L-39 Albatrosokból, L-159 ALCA-kból álló rajok, valamint egy készültségi JAS-39 Gripen géppár. A típusokat elnézve elgondolkodtató volt a hazánkhoz hasonlóan szintén NATO-tag cseh barátaink átgondolt légierő-fejlesztése, az alkalmazott keleti, nyugati és saját technika ugyanis igen jól kiegészíti egymást. A nyitóköteléket követően két L-159-es mutatta meg, hogy háború esetén komolyan számolni kell velük, az Albatros alapján kifejlesztett könnyü támadó gépek ugyanis igen agilis repülést hajtottak végre, melynek során a repülőtér alacsony támadását imitálták. Ez a fajta csapásmérő képesség például nagyon hiányzik a Magyar Légierő képességeiből... Az ALCA-k produkciója után az új üdvöske, a JAS-39 Gripen lódult neki a betonnak, hogy meglehetősen rövid gurulás után a levegőben is igazolja, jó választás volt. Az eddig általam látott Gripen-bemutatókhoz képest a cseh gép szombaton igen látványos, agresszív programot mutatott be. A pilóta mindent kihozott a gépből, ami már csak azért is becsülendő, mivel nem lehetett ideje túl sokat gyakorolni, ugyanis a Gripenek csak tavaly óta állnak rendszerben Csehországban.

Páraleválás az amerikai Viper Team F-16-osán egy nagy túlterhelésü manőver közben

Osztrák Pilatus PC-6 a levegőben. A típus különlegessége, hogy hihetetlenül rövid pályán képes fel- és leszállni, ezt Brnóban is bizonyította

A folytatásban a W-3A Sokol helikopter tüzoltó bemutatója és egy L-159-es szólórepülése következett, majd pedig a külföldi meghívottak kaptak lehetőséget. A magyar MiG-29-es pilótafülkéjében helyet foglaló Ádám "Joe" József bemutatója egyelőre még elmarad az elmúlt években megszokott produkcióktól, de kellő gyakorlás után bizonyára újra a repülőnapok egyik csúcspontja lesz a magyar Fulcrum szárnyalása. Az amerikai Viper Team pilótája egy spangdahlemi F-16-ossal tartotta meg a rendkívül jól marketingelt, ám meglehetősen átlagos bemutatóját. Jó zeneválasztás, a kommentátor lelkesedése és intenzív páraleválások jellemezték az amerikai produkciót, de igazán érdekes manővereket sajnos nem láthattunk. Nem úgy a spanyol EF-18 Hornettől és a szlovák MiG-29-estől, melyek rendkívül dinamikus és látványos repülésükkel arattak elismerést a szépszámú nézőközönség körében. A kötelékrepülés szerelmesei a svéd Team60, az olasz Frecce Tricolori, a belgrádi Aeroclub Galeb triójában és a nap végén a négygépes lengyel Iskry produkciójában lelhették örömüket. Az olaszok egy meglepetéssel is szolgáltak: az előttük szólóbemutatót tartó C-27J Spartannal ugyanis közös kötelékben áthúztak a pálya felett. A kétmotoros szállítógép ismét lenyügözően mürepült, sokszor megcsodált elődjéhez, a G-222-eshez viszonyítva talán még dinamikusabb is volt. A svédek és a lengyelek produkciója is magas színvonalú volt, a Galeb-köteléknek azonban még van gyakorolnivalója. A forgószárnyasok közül a házigazdák Mi-24-ese, W-3 Sokolja, a szlovákok Hindje és egy rendőrségi Bell-412 tartott látványos bemutatót. A meggyőző dinamikus programot repülő cseh Ibis Aerospace Ae-270 Spirit egymotoros, légcsavaros, utas- és teherszállításra alkalmas gépe sikert arathat a piacon, ugyanis egy rendkívül takarékos, 850 LE-s turboprop motorral van ellátva, így lényegesen olcsóbban üzemeltethető, mint a business jetek, ugyanakkor kényelemben és sebességben nem sokkal marad el tőlük. A nap végén még repült az L-159 ALCA kétüléses kiképző-gyakorló változata is, mely az L-39 korábbi változatait alkalmazó országok számára ideális megoldás lehetne, ennek ellenére exportsikert még nem ért el. A Cseh Légierő viszont szolgálatba állította, sőt néhány együléses példány átalakítása révén növeli is a számukat, a gép müszerezettsége ugyanis jól megfelel a Gripen-pilóták képzéséhez és gyakoroltatásához.

Az Ibis Ae-270 Spirit

A CIAF 2006 szombati programjának zárásaként repülő lengyel Iskry-kötelék bemutatóját követően lassan mi is elindultunk hazafelé. A kellemes fáradtság mellett a reggeltől késő délutánig szembetüző erős napsütés kellemetlen következményeit is éreztük. Sajnos a brnói repülőtér elhelyezkedéséből adódóan szinte csak ellenfényes képeket lehet készíteni, és a dinamikus program nézése közben arcunk is szépen megpirult. A pirulásra azonban nemcsak a nap miatt volt okunk, hanem azért is, mert a házigazdák részéről egy olyan légierőt láthattunk, mely hasonló társadalmi és gazdasági körülmények közepette is jóval előrébb tart, mint a miénk. A párhuzamosan üzemeltetett keleti (vadonatúj, az orosz államadósság fejében kapott Mi-17, Mi-24/35) és nyugati (JAS-39) technikát kiválóan kiegészítik a hazai ipar által előállított (L-39, L-159) magas színvonalú eszközök, ráadásul igen alacsony a teljes állomány átlagéletkora. A helikopterbeszerzéseknél a költséghatékonyság mellett figyelembe vették a meglévő üzemeltetési tapasztalatokat is, a merev szárnyú technika fejlesztésekor pedig a hazai ipar támogatása mellett a támadókapacitás megőrzése is fontos volt. Ezek a tényezők eredményezik azt, hogy a Cseh Légierőnek nincs szégyenkeznivalója, modern, sokoldalú, perspektivikus részét alkotják az ország védelmi képességének. Egyszer talán mi, magyarok is elmondhatjuk majd mindezt...