Nyári kaland a repülőbázison

Az ötletgazda, Bíró András százados, testnevelő tiszt, mint gyerekeket szerető, gyerekekkel foglalkozó, sportkedvelő – és nem utolsósorban gyakorló szülő – nem titkolt szándéka, hogy hagyománnyá váljék az esemény, évről-évre sor kerüljön a tábor megszervezésére. Az eredeti elképzelések szerint 25 fő részvételével számoltak, de a nagy érdeklődésre való tekintettel kibővítették a létszámot. Végül 31 gyerek várhatta izgatottan, hogy a vakáció pár napját egy igazi laktanyában, katonák társaságában tölthesse. A korosztály vegyes képet mutatott, a legfiatalabb táborozó 5, a legidősebb 14 éves volt. A gyerekek reggelente a szülőkkel együtt érkeztek, és a munkanap végén együtt távoztak.

Az első nap ismerkedéssel indult, természetesen játékos formában. Néhány perc elteltével már mindenki kívülről fújta egymás nevét. Megtörtént a laktanya és a repülőtér bejárása, testközelből szemlélhették (és mászhatták) meg a csúcstechnikát képviselő modern, illetve a muzeális technikai eszközöket is. A kiadós ebédet követően kézmüves foglalkozásra került sor. Üveg- és kavicsfestés, gyurmázás, agyagozás, papírhajtogatás, gyöngyfüzés és aszfaltrajz verseny kötötte le a gyereksereg figyelmét.

Fontos szempont volt a programok összeállításánál, hogy a testmozgás minél többször kerüljön előtérbe. Ennek szellemében rendszeres sportfoglalkozások zajlottak a sportpályán és a teniszpályán. Kerékpárversenyen és ügyességi versenyszámokban mérhették össze tudásukat és erejüket, egyénileg és csapatokban egyaránt. A nap várva várt része persze a strandolás volt a pápai uszodában. Azonban nem csak a bázis területén zajlottak az események. A harmadik nap a gyerekcsapat felkerekedett és kirándulni indult a közeli Ganna községbe, ahol megtekintették a Kerek Templom és Mauzóleumot, majd birtokba vették a játszóteret. Utána 5 kilométeres gyalogtúra vezetett át Döbröntére. Nagy élmény volt pancsolni a Bitva-patak hüs vizében, barangolni a Szarvaskő falai között, ahonnét fantasztikus kilátás nyílt a tájra. Egy helyi monda nyomában járva átélhették a játékos kincskeresés izgalmait, a lovardában pedig ló- és szamársimogatás következett. A továbbiakban rendeztek egy játékos egészségügyi foglalkozást, oktatást is. A gyerekek többek között az újraélesztés alapfogásait sajátíthatták el szakavatott kollégáktól, és megtanulhatták a hatékony segítséghívást is. Volt még őrkutyás- és fegyverbemutató, légpisztoly, légpuska és airsoft fegyverekkel lövészet, továbbá tüzszerész bemutató.

Külön köszönet illeti az Őr és Komendáns Század és a tüzszerész alegység lelkes állományát. Nem maradhatott ki a hatalmas Boeing szállító repülőgépek, a Globemaster C-17-esek megtekintése sem. Köszönet a Nehéz Légiszállító Ezred (HAW) vezetőinek a segítőkészségükért. Szinte felsorolni is nehéz, hogy mennyi programban és látnivalóban volt része a gyerekeknek. A szervezett elfoglaltságok mellett napi egy óra szabadidő állt a rendelkezésükre. Ilyenkor jött el az ideje az önálló, kreatív játékoknak, melyek nagyban hozzájárultak a csapat öszekovácsolódásához. A tábor az oklevelek és emléklapok átadásával zárult. A kisebb gyerekeknél itt-ott bizony eltörött a mécses, de a nagyobbak is könnyeikkel küzdve búcsúztak el egymástól és a tábor szervezőitől. Többek szájából elhangzott az a kívánság, miszerint jövőre már két hetet szeretnének együtt tölteni. Nyugodt szívvel kijelenthető, hogy minden értelemben telitalálatnak bizonyult a kezdeményezés. A szülők jó helyen tudhatták csemetéiket, ők pedig nagyszerü élményekkel gazdagodtak.