Olvasom a reggeli híreket és egy régen várt cikken akad meg a szemem. Zord Gábor, a repülős újságírás oszlopos tagja jegyzi a Magyar Nemzet online kiadásában és a Magyar Honvédség legújabb beszerzéséről tudósít: 4 darab repülőgépet szerezne be a HM, kettőt felderítő, kettőt kiképzési célra.
Ideje volt már. Több mint 20 éve állt szolgálatba a Jak-52-es, melynek beszerzését az akkori kiképzési tervek indokolták - nevezetesen, az itthoni hajózóképzés. Pár évfolyam végzett, aztán győzött a józan ész és belátták, hogy túl nagy falat ez a Seregnek: négy év képzés után sikerült elhanyagolható repült idővel kibocsájtani pár fiatal hajózót, akiket azután az alakulatoknál kellett volna felkészíteni a való világra. Ennek a koncepciónak volt a része a Jak-52-es kiképzőszázadnál lerepült pár tucat óra. A képzés leállítása után új feladatokat kreáltak a Jakoknak, majd a NFTC beindítása után újra a kiképzés-kiválogatás lett a fő profil. Közben az eredeti gép- és személyzetszám drasztikusan lecsökkent, a fenntartási költségekkel pedig nem igazán törődött senki. Horribilis pénzeket költöttek arra, hogy néhány Jak repülőképes maradjon - csak a "felújításra" költött pénz bőven elég lett volna komoly felszereltségű, alacsony fogyasztású, egyszerűen és olcsón üzemeltethető repülőgépek beszerzésére. Hogy mégis miért toldozták-foltozták a lassan, de biztosan lepusztuló Jak-flottát, mindenki döntse el magában.
Azután elérkezett az az idő, amikor már nem kellett pilótát keresni az NFTC-re, mert "telt ház" volt az alakulatoknál. A Jakok azonban nem maradtak feladat nélkül - ennél olcsóbban nem lehetett biztosítani a repülési pótlék és élelmezési bón folyósításához szükséges évi néhány repült órát a vezető szerveknél és a harci helikoter-zászlóaljnál állományban lévő nagyszámú valamikori repülő embernek.
És akkor bekövetkezett az a repülő esemény, amitől minden égjáró a leginkább tart - kigyulladt a gép a levegőben. Az első ülésben a típus legnagyobb tapasztalattal rendelkező pilótája volt, a hátsóban pedig egy szintén kiváló képességű egykori vadászrepülő. Ha nem ez a leosztás, akkor sokkal tragikusabb lett volna a végkifejlet, azonban ez is túlontúl drága ár volt azért, hogy az illetékesek belássák: eljött az ideje a váltásnak. Csak halkan merem megjegyezni, az azóta eltelt idő reakcióidőnek kissé sok…
Egy hely, ahol találkozik a legmodernebb haditechnika az örök klasszikusnak számítóval: a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar állami légiközlekedési szakán nem csak pilótákat képeznek, hiszen a merev- és forgószárnyasok üzemeltetése és karbantartása legalább annyira fontos, mint azok vezetése.
Amennyiben feliratkozik alkalmi hírlevelünkre, postafiókjába küldjük a legfrissebb híreket!
E-mail cím:
Megszólítás:
A hírlevél feliratkozáshoz el kell fogadni a feltételeket.