´´Láthatatlan ellenség´´ könyvbemutató

A „Láthatatlan ellenség” címet viselő mű minden idők legeredményesebb magyar vadászpilótájának, vitéz Szentgyörgyi Dezső zászlósnak állít emléket. Hihetetlen történet az övé, hiszen egy kis somogyi faluból, Kőkúttapazdból indulva jutott el odáig, hogy 30 igazolt légi győzelmet aratva örökre beírja nevét a magyar hadi krónikákba.

Több szempontból is rendhagyó volt a könyvbemutató. Odakint rendkívül mostoha időjárási körülmények voltak, egész nap esett az eső. Sajnálatos módon a külföldi kiadó még nem készült el a mű magyar nyelvű példányainak nyomtatásával, így a francia nyelvű kiadás járt kézről-kézre a hallgatóság körében. Rendhagyó esemény volt amiatt is, mert a kiváló vadászpilóta fia, ifjabb Szentgyörgyi Dezső is megtisztelte jelenlétével.

Az ő bevezetőjével vette kezdetét a program, melynek során vetített képek segítségével röviden ismertette édesapja életútját, kiemelt figyelmet szentelve katonai pályafutásának. Szentgyörgyi Dezső bajtársaival karöltve, esküjéhez hűen, az utolsó pillanatig küzdött. Bátran farkasszemet nézett a rá leselkedő veszélyekkel és felvette a harcot a mai ésszel szinte felfoghatatlanul nagy túlerőben lévő ellenséggel. Megcselekedte, amit megkövetelt a haza!

Katonai teljesítményének értékét tovább növeli, hogy eredményeit úgy érte el, hogy ember maradt az embertelenségben. Volt olyan eset, amikor megóvta az ejtőernyőn ereszkedő szovjet pilóta életét, egy másik alkalommal pedig a lőszeréből kifogyott amerikai pilótának biztosított védelmet. Bajtársai szerették, ellenségei pedig rettegték ugyan a nevét, de tisztelték is egyben.

Ezt követően Pozsgay Gyula grafikusművész vette át a szót, aki oldalról-oldalra bemutatta a „Láthatatlan ellenséget” és közben Szentgyörgyi Dezsőről valamint a mű megszületésének körülményeiről is mesélt. Megtudhattuk tőle, hogy egy-egy kötetének megrajzolása 6-7 hónapot vesz igénybe és azt is elárulta, hogy minden alkalommal komoly kutatómunkát folytat. Ennek során tanulmányozza a művében szereplő repülőgépek tulajdonságait, festésük színeit, valamit a szereplők vonásait is.

A szerző néhány évvel ezelőtt ismerkedett meg behatóbban a képregények világával, amely Nyugat-Európában, például Franciaországban hatalmas népszerűségnek örvend. Ha itthon azt halljuk, hogy képregény, akkor elsősorban gyermekeknek szánt füzetek juthatnak az eszünkbe, de ennél sokkal szélesebb spektrumot ölel fel a műfaj. Léteznek például történelmi képregények is, melyek célközönsége a fiataloktól egészen az aggastyánokig terjed.

A tatabányai grafikusművész anyai nagyapjától, Vörös Tibortól örökölte a rajzolás szeretetét, aki a második világháborúban egy gyorsbombázó lövészeként egy drámai és hősies küzdelmet élt át, amelyet a túlélésért vívtak 9 szovjet vadászgép ellen. Neki szeretett volna valamilyen módon emléket állítani, így kezdte el a történet megrajzolását.

Első rajzai nagy sikert arattak egy nemzetközi szakfórumon, olyannyira, hogy egy svájci székhelyű kiadó rögtön ajánlatot is tett a majdani teljes mű kiadására. Így született meg „Az Öreg Tigris” című kötet, melynek fogadtatása nagyon pozitív volt mind a francia, mind pedig a magyar olvasók körében. Ezt követte „Az ifjú Oroszlán” című mű, amelyből az Oroszlán becenévre hallgató vitéz nemes Molnár László főhadnagyról tudhattunk meg többet, aki 1944. augusztus 7-én bekövetkezett hősi halála pillanatában a legeredményesebb magyar vadászpilóta volt. Hősiességért posztumusz a Magyar Tiszti Arany Vitézségi Érmet adományozták részére, amely kitüntetést mindössze 22 magyar és 1 német katonatiszt érdemelt ki a második világháborúban.

A siker ebben az esetben sem maradt el. Olyannyira nem, hogy Pozsgay Gyula művei újabb országokban, jelesül Hollandiában és Lengyelországban is megjelentek, így öregbítve a magyar pilóták jóhírét a nagyvilágban.

Szentgyörgyi Dezső akaraterejének, kitartásának és tehetségének köszönhetően vált vadászpilótává. Harcolt a keleti fronton, ahol az első időkben nem jöttek a várva-várt légiharcok és győzelmek. Már feladta volna, de felettesei bátorították, hogy bízzon magában. Ennek meg is lett az eredménye és az áttörést követően sorban jöttek az újabb és újabb sikerek, amelyek nyomán az ellenség is felfigyelt rá. „Figyelem, figyelem! Szentgyörgyi repül!” hangzott a rádióüzenet, amely a szovjet pilótákat figyelmeztette és intette fokozott óvatosságra.

Később az amerikai légierő négymotoros bombázóival és az őket kísérő vadászgépekkel is felvette a harcot, amelyek magyar célpontokat támadták. Maroknyi hazai vadászgép szállt fel a sok esetben húszszoros, vagy akár harmincszoros túlerőben lévő ellenséges kötelékek ellen. Minden alkalommal fiatal életüket kockáztatták, de vállaltak a veszélyt, mert tisztában voltak vele, hogy minden egyes lelőtt repülőgéppel szeretteik és honfitársaik életét óvják meg és gyengítik a hazájukat támadó ellenséges erőket.

Képgaléria megtekintése (5 db kép)

Szentgyörgyi Dezső szerencsésen túlélte a világháborút majd a polgári repülés világa felé fordult. Szépen felívelő karrierjét a kommunista diktatúra törte derékba, hiszen koholt vádak alapján letartóztatták és sokéves börtönbüntetésre ítélték. Vallatása során sem tört meg, csak akkor, amikor meghallotta a szomszéd zárkában zokogó felesége hangját. 1956-ban szabadult, majd a Malévnál lett pilóta. Tragikus körülmények között hunyt el, éppen a nyugdíjba vonulása előtti utolsó útján; 1971. augusztus 28-án repülőgépe egy microburst nevű időjárási jelenség következtében Koppenhága közelében a tengerbe csapódott. A katasztrófában életét vesztett a gép teljes legénysége, az utasok közül mindössze két túlélő volt.

Legendás alakja szerencsére nem veszett a feledés homályába. Nevét viseli a kecskeméti repülődandár, több településen emléktáblát avattak a tiszteletére vagy közterületet neveztek el róla.

A rendezvény végén a közönség soraiból érkező kérdésekre válaszoltak az előadók, melynek során Szentgyörgyi Dezső számos személyes történetet is megosztott a jelenlévőkkel, úgy édesapjáról, mind pedig saját magáról. Ezek tették igazán emberivé hősünket és különlegessé az estét.

Így bár odakint szakadatlanul esett az eső, a jelenlévők mégis a felhők felett jártak!

Huszár András amatőr történelemkutató