A légierő karmesterei

Idén augusztus elsejével, a Magyar Honvédség két alakulatának összeolvadásával jött létre az MH Légi Műveleti Vezetési és Irányítási Központ (LMVIK). Az új, dandárszintű alakulat szerepe kapcsán Berec Zoltán dandártábornokkal, a központ parancsnokával beszélgetünk, aki a Kilián György Repülőműszaki Főiskola elvégzése után Kecskeméten, az akkori vadászrepülő-ezrednél kezdte meg katonai pályafutását vadászirányító-megfigyelőként. 2013-ban - már törzsfőnökként - mondott búcsút az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázisnak, és rövidesen megkezdte külszolgálatát a németországi Ramstein Légibázison, ahol egészen 2016-ig szolgált. Hazatérése után két éven át a vezérkarfőnök légierő-szakreferense volt, majd 2019-ben kinevezték az MH Légi Vezetési és Irányítási Központ parancsnokává. Az akkori központ és az MH 54. Veszprém Radarezred összevonásával született meg idén nyáron az MH Légi Műveleti Vezetési és Irányítási Központ. Berec Zoltán dandártábornok egy immár 1300 fős szervezetet vezet, amely komoly szakmai megmérettetést jelent.

A központ nevében a jogelődtől mindössze a műveleti kifejezés megjelenésével különbözik. Ki hinné azonban, hogy mennyi mindent megváltoztatott ez az egyetlen szó a veszprémi szervezet rendeltetésében és a központ katonáinak munkájában. Ahogy Berec dandártábornok fogalmaz, az összevonás ellenére a két jogelődtől megörökölt alapfeladatok megmaradtak, hiszen a műveleti vezetés és irányítás gyakorlati működéséhez szükség van a radarok jelentette légtérellenőrző-rendszerekre, illetve azon alapadatokra, amiket biztosítanak. „De a művelet szó rengeteg mindent jelent. Az új alakulat elsődleges feladata a légierő alakulatainak műveleti időszakban történő vezetése és irányítása. A központnak teljes mértékben tisztában kell lennie azzal, milyen képességgel, technikai eszközökkel, állománnyal rendelkeznek a légierő alakulatai, milyen a bevethetőségük, alkalmazhatóságuk, milyen feladatokra készítették fel őket, illetve, hogy miként kell a különböző feladatokat műveleti időszakban végrehajtani” – foglalja össze.

Na de mi is az a műveleti időszak? – merül fel a kérdés. Berec Zoltán dandártábornoktól megtudom: gyakorlatilag bármilyen végrehajtandó feladat, legyen az harci tevékenység, vagy például olyan békeidős kihívás, mint amilyen a kínai Vuhan városból hazatérő magyar állampolgárok Franciaországból történő hazaszállítása is volt a koronavírus-járvány első tömeges elterjedésekor. Az említett példa azért is érdekes a központ állománya szempontjából, mert bár még a jogelőd szervezet égisze alatt hajtották végre a tervező, szervező munkát, de a veszprémi szakemberek – kecskeméti kollégáikkal együttműködve – gondoskodtak róla, hogy a Magyar Honvédség Airbus A319-es szállítógépe a szükséges egészségügyi óvintézkedések mellett hazahozhassa honfitársainkat. A februári esetet felidézve a központparancsnok elmondja: komoly kihívást jelentett például annak megtervezése, hogy a repülőszemélyzet miként tudja védőöltözetben végrehajtani a feladatait, magyarán biztonságosan repülni a gépet. A hajózok végül sikerrel teljesítették a feladatot, ami nagyon fontos tapasztalatszerzést jelentett mind a kecskeméti, mind a veszprémi katonáknak.

Egy elképzelt harcászati példával élve Berec dandártábornok elmagyarázza a műveleti tervezés és végrehajtás körforgását. A központ szakemberei a légierő karmestereiként illesztik össze a különböző feladatok igényeit és a légierős alakulatok képességeit, majd vezénylik le a végrehajtást akár békében, akár háborúban. A felsővezetés kitűzi az elérendő célt, amire a szakemberek kidolgoznak egy stratégiát. Itt lép be a képbe a Légi Műveleti Vezetési és Irányítási Központ, amely megvizsgálja, hogy az elgondoláshoz milyen mennyiségben és összetételben kell biztosítani a technikai eszközöket, és azt is, hogy ezeknek milyen kiszolgálást, elhelyezést, körülményeket kell biztosítani.

„Ezt a tervezési ciklust NATO-elvek szerint hajtjuk végre, és a végére a stratégiai elképzelés mellé állítjuk a kidolgozott végrehajtási tervet. Az elöljáró jóváhagyásával az alakulatok ezt már légi harcparancsként kapják kézhez, és eszerint tevékenykednek” – világít rá a folyamatra Berec Zoltán dandártábornok. A végrehajtást pedig folyamatosan figyelemmel kell kísérni, hiszen bármikor bekövetkezhet olyan esemény, behatás, amire reagálva korrekciókat, módosításokat kell az eredeti tervbe iktatni. Aztán azt is ellenőrizni és értékelni kell, hogy a végrehajtók a kívánt hatásfokkal elérték-e a kitűzött célt. Az eredmény fényében történnek a további feladattervezések. Ahogy a központ parancsnoka mondja, a ciklikus tervezés-végrehajtás-kiértékelés folyamat általában 48-72 órás.

A rendkívül összetett és felelősségteljes munka kapcsán Berec dandártábornok szerint a hibalehetőségek számát csak rendszeres felkészüléssel lehet minimalizálni. A szükséges képzéseket itthon és Németországban, a Luftwaffe azonos feladatkörű alakulatánál folytatják a veszprémi szakemberek. Az évek óta ápolt kiváló kapcsolatot említve az LMVIK parancsnoka hozzáteszi: a szóban forgó német szervezet látja majd el 2023-ban a NATO Magas Készenléti Erők Főparancsnokság légierő fegyvernemi vezetését, amelyhez a magyar alakulat is biztosít személyi állományt. A kiemelkedő szakmai megmérettetés azért is elismerés, mert a német fél nagy létszámban számít a magyar légierős katonák munkájára. Ezért is nagyon fontos a közös felkészítés.

A kérdésre, hogy mennyi idő alatt, mikorra érheti el az alakulat a készenléti állapotot, Berec Zoltán dandártábornok meglepő választ ad: „holnap reggelre.” Értetlenségemre kijelenti: ha holnap reggel műveleti parancsot kap a központ, természetesen azonnal megkezdi a feladat ellátását, és az emberei végre fogják hajtani a kapott parancsot. Minden további nap pusztán lehetőség számukra, hogy még gyakorlottabban, még felkészültebben, még rutinosabban állhassanak készen, bármilyen feladat is jöjjön. Hozzáteszi, hogy az alapképességekkel már eddig is bírt a személyi állomány. Most az a fő feladat, hogy az eddigi két alakulat képességeit is egy egységgé kovácsolják.

Az MH Légi Műveleti Vezetési és Irányítási Központ szerteágazó feladat- és felelősségi körének ismeretében máris érthetőbbé válik, miért van rá kihatással bármi, ami a magyar légierővel kapcsolatban történik, az új típusú légieszközök megjelenésétől kezdve, a megújuló légvédelmen át egészen a katonai repülőterek felújításáig. „Például a kecskeméti repülőbázis képességnövekedése számunkra is fontos, hiszen a műveleti tervezésnél már nekünk is az új kapacitások szerint kell tudnunk is előre gondolkodni. Ugyanígy az új technikai eszközök képességei esetében is. Mindez teljesen új filozófiát és rendszerszemléletet követel meg tőlünk” – teszi hozzá a veszprémi parancsnok.

A jelenlegi időszak tulajdonképpen átmenetinek tekinthető, amikor még rendszerben vannak azok a régi orosz és szovjet haditechnikai eszközök is, amelyek kapcsán több évtizedes, hatalmas tapasztalatokkal bírnak a katonák, de már megérkeztek és érkeznek azok az új beszerzések is, amelyek helyes kezelését, ellátását és felhasználását még most tanulják a szakemberek. Mindemellett az alakulat is kiveszi a részét a Magyar Honvédség egészét érintő feladatokban, mint például a határőrizetet biztosító Közös Akarat feladat, valamint a koronavírus-járvány elleni védekezés.

Forrás: https://honvedelem.hu/