Olasz-lengyel két jó barát

Mivel a pilóták még a gyakorlásokat is éles fegyverzettel végzik, így csak a vadászirányítótól kapott irányokra volt szükség ahhoz, hogy utánégetővel repülhessenek a számított elfogási pontra. Eközben a bázisról egy harmadik Eurofightert is riasztottak, amely tartalékként szolgált arra az esetre, ha a másik kettő kifogyna az üzemanyagból. Néhány percen belül már mindhárom vadászgép elérte az orosz repülőgépet, amely kikapcsolt válaszjeladóval és érvényes repülési terv nélkül repült a balti légtér határán. A gépet Iljusin Il-20M Coot-A elektronikai felderítőként azonosították és a róla szóló összes információt továbbították a NATO Combined Air Operation Centre (NATO Összhaderőnemi Légi Hadmüveleti Központ) részére, amely Németországban, Uedemben települ. Az ottani parancsnokok ezután úgy döntöttek, hogy tovább már nem szükséges az orosz gép kísérése.

A NATO védelmében

2004. március 29-én a stratégiailag fontos balti államok - Észtország, Litvánia és Lettország - csatlakoztak a NATO-hoz. A szervezet tagállamaival szembeni egyik követelmény, hogy legyenek képesek légterük behatolók elleni védelmére. Leginkább Észtország és Lettország szenvedett az erőforrások hiányától, de a litvánok L-39-es sugárhajtású repülőgépei sem voltak alkalmasak a három ország védelmére. Ezért a NATO többi tagállama felajánlotta segítségét, és az első naptól kezdve felügyelték a balti légteret. Most, több mint tíz évvel később a NATO keleti határainál tapasztalható instabil helyzet miatt a légvédelmi feladat fontosabb, mint valaha.

2001. szeptember 11., a terrortámadások óta a légtérellenőrzés új jelentést nyert - bár a balti államok esete némileg eltérő szituációnak számít. A NATO légterét korábban leginkább az orosz légierőnek az anyaország és az alárendeltségébe tartozó Kalinyingrád között áthaladó gépei sértették meg, amelyek veszélyt jelentettek a civil légi forgalom számára.

A krími és ukrajnai helyzet óta ezen repülések száma drasztikusan megnövekedett, ami egy új, a NATO és Oroszország közötti geopolitikai konfliktusra vezethető vissza. A helyzetet jól jellemzi, hogy a szövetséges erők 2013-ban még csak 50, a következő évben viszont már 150 elfogást végeztek. Úgy tünik, hogy Oroszország semmibe veszi a nemzetközi jogot, és a balti légtérre sajátjaként tekint. A NATO úgy döntött, hogy egyértelmü jelzést ad mind az oroszok, mind a terület lakossága felé; előbbiek irányába azt, hogy ha erőt alkalmaz valamely tagállama ellen, akkor az ellenséges tevékenységnek tekintendő, és ellencsapást válthat ki, utóbbiak felé pedig azt, hogy nem hagyja őket megfélemlíteni.

Nemzetközi helytállás

2014. december 28-án négy olasz Eurofighter szállt le a litván bázison; az átadás-átvételi ünnepségre három nappal később került sor. Bár az olaszok első alkalommal települtek a helyszínre, ők voltak a NATO Baltic Air Policing vezető nemzete. A müveletek érdekében három bázisról (a 4. ezredtől Grossetóból, a 36.-tól Gioia del Colléből és a 37. ezredtől Trapaniból) 96 fős kontingens költözött Siauliai-ba. Rajtuk kívül még a logisztikai, illetve a légi hadmüveleti parancsnokság állományából is települtek a Baltikumba.

A lengyel légierő már hatodik alkalommal vesz részt a NATO Baltic Air Policing feladatban. Az olaszokat kiegészítő négygépes kontingens január 5-én érkezett a Minsk Mazowiecki repülőterén települő 23. harcászati légibázisról. A körülbelül százfős csapatba a pilótákon és müszakiakon kívül egy támogató csoport is tartozik, például egészségügyiekkel és híradós szakemberekkel.

Normál esetben a nemzetek négy hónapra települnek a Baltikumba, és ez után leváltják őket, az első alkalommal itt szolgáló olaszok azonban két turnust is adnak egyhuzamban. Marco Bertoli ezredes, részlegvezető: "A pilótákat havonta cseréljük; nemcsak tapasztalt hajózókat, hanem fiatalokat is hozunk. Természetesen fontos tényező, hogy a bevetések miatt mindannyian bevethető minősítéssel rendelkeznek." Bár az olaszok első alkalommal vannak a helyszínen, más országok felett már végeztek hasonló müveleteket: "A Baltic Air Policing misszió nagyon fontos a légierő számára. Olaszország az első olyan tagállam, amely minden NATO-légvédelmi feladatban részt vett, így a három balti államon kívül Albánia, Szlovénia és Izland felett is ott volt."

MiG-29-es és Eurofighter

2014 májusában a NATO döntést hozott arról, hogy kibővítik a missziót, és megnövelik a Siauliai-ban állomásozó erőket. Ennek eredményeképpen az említett időszakban két különböző típus végzi a Baltic Air Policing feladatait, melyek eltérő eljárásokkal és történelmi előzményekkel rendelkeznek. Míg az olaszok a legmodernebb technológiát képviselő 4+ generációs Eurofighterrel érkeztek, a lengyelek ironikus módon az orosz gyártmányú, egykori hidegháborús MiG-29-eseket használják. Ugyanakkor mindkét típus kiválóan megfelel az elfogásokra, illetve az érkező repülőgépek kíséretére.

Marco Bertoli ezredes: "Ugyanúgy végezzük a Baltic Air Policing feladatait, mint otthon Olaszországban vagy bárhol máshol. Az első szériából származó Eurofightereket hoztuk, de ezek teljesen alkalmasak a bevetésekre. Pilótáink és a müszaki állomány jól képzett, és az embereink igazán profi módon teszik a dolgukat. A misszió sikere rajtuk múlik."

A lengyelek egy kis újdonságot is hoztak a Baltic Air Policing életébe. A Wojskove Zaklady Lotnicze 2 elnevezésü repülőipari üzem és az Israel Aerospace Industries (IAI) éppen végzett a MiG-29-es flotta Bydgoszczban történő modernizálásával. Végül 13 darab együléses MiG-29A és három MiG-29UB kétüléses tért vissza a szolgálatba november végén. A modernizáció egyik legjelentősebb eleme egy új többfunkciós képernyő, de ezenkívül GPS navigációs berendezést, új rádiót és egy bevetési számítógépet is beépítettek. Direkt a Baltic Air Policing miatt a kabinba még egy digitális videokamerát is beszereltek. Minden egyes repülőgépet felújítottak, ezáltal gépenként az üzemelési idő 4000 repült órára nőtt, így azok akár még 2025-ig is szolgálatban maradhatnak. Mind a tizenhat modernizált Fulcrum a 23. Bazy Lotnictwa Taktycznego (23. harcászati légibázis) első századának állományába tartozik. Ezt egyébként Lukasz Wojcieszko hadnagy is megerősítette: mindegyik repülőgép és pilóta Minsk Mazowieckiből érkezett, mert csak ők rendelkeznek az átalakított példányokkal.

Míg az olaszokat nagy hangárokban és kényelmes századépületekben helyezték el, a lengyelek mobil létesítményei ideiglenesebb jellegünek tüntek. A MiG-29-esek karbantartása hat gumisátorban történik, melyeket még 2004 telén a brit Tornadók számára létesítettek. Ezekben a müszakiak fütött körülmények között dolgozhatnak, ami azért is fontos, mivel a hőmérséklet akár harminc fokkal a fagypont alá is süllyedhet. Azok, akik éppen nincsenek szolgálatban, a városban található kényelmes szállodákban nyernek elhelyezést.

A napi tevékenység során az egyik nemzet mindig éles állapotban van, ami egy hétig tart, ezalatt ők felelnek az elfogások végrehajtásáért. Ezen idő alatt a másik ország katonái alacsonyabb szinten, de szintén bevethetők, és szükség esetén bármikor készen állnak az "éles" nemzet támogatására. Ezeket az erőket még kiegészíti az észtországi Armariban állomásozó négy spanyol Eurofighter és a malborki négy belga F-16-os.

A misszió

A NATO-n belül a légtér ellenőrzése egy kollektív tevékenység, és a Baltic Air Policing egy kifejezetten védelmi jellegü misszió. A szövetség az 1970-es évek óta már egy közös légtérellenőrző rendszerrel rendelkezik, és a tagállamoknak az elfogások érdekében készenléti szolgálatban álló eszközeik is vannak. Ezek radarállomásokat, adatátviteli rendszereket, irányítást, vezetési pontokat és Combined Air Operation Center (CAOC - Egyesített Légi Hadmüveleti Központ) elnevezésü létesítményeket is magukban foglalnak, melyek az év 365 napjának 24 órájában biztosítják a légtér ellenőrzését, melyek szükség esetén akár másodpercek alatt is képesek kezelni egy kialakuló légiforgalmi konfliktushelyzetet.

Azért, hogy a missziót biztonsággal lehessen kivitelezni, szükség van bizonyos kiképzésre, ezért szükséges, hogy a részt vevő nemzetek rotációs alapon tevékenykedjenek. Annak érdekében, hogy ez a folyamat egységes legyen, a Ramsteinben található szövetséges parancsnokság időnként olyan gyakorlatokat is megrendez, melyek során tapasztalt személyzetek települnek a balti államokba, hogy a három ország légierejének irányító szervezetei gyakorolhassanak. A balti államok erre évente mintegy 3,5 millió eurót költenek, és egy külön program keretében a szövetség 2012-ben további 7 milliót használt fel Siauliai bázis modernizációjára.

A napi készenléti feladatok keretében az olasz Eurofighterek minden egyes napon két előre betervezett Tango elnevezésü gyakorló riasztást repülnek. Ahogy februári látogatásunk során is látható volt, ezek a gyakorlások egy azonosítatlan repülőgép megjelenése esetén könnyen éles bevetéssé is változhatnak. A tartalékként riasztott harmadik Euro­fightert egyébként maga az olasz kontingens parancsnoka, Marco Bertoli ezredes vezette.

Amikor a főtiszt a bevetés után kiszállt a kabinból, még bőven volt benne adrenalin: "Sosem tudhatjuk előre, hogy mi fog történni a levegőben. Amikor riasztják az embert, minden igen gyorsan történik, és hamar a levegőben találjuk magunkat. Amíg nem kerülünk látótávolságra a céltól, addig nem tudunk semmi bizonyosat. A balti légtér védelme során rengeteget gyakorlunk, de számos éles riasztást is kapunk. Mindkét oldalon profik vannak, így az oroszok a repülésen kívül azt is tudják, hogyan tevékenykedjenek, mikor elfogjuk őket."

Missziós jövőkép

Bár a Baltic Air Policing első tíz éve viszonylagos nyugalomban telt, a helyi lakosság manapság újra tart az orosz szomszédságtól. Putyin folyamatosan törekszik helyreállítani országának nagyhatalmi státusát. Egyesek szerint ehhez nem habozna megszállni a balti államokat, például, hogy tesztelje a NATO reakcióját, illetve, hogy lép-e a kollektív védelemre vonatkozó V. cikkely alapján. Az biztos, hogy 2014 óta a NATO Baltic Air Policing jelentősen megváltozott, és 2015. szeptemberétől a magyar Gripenekről készülhetnek majd ilyen igazi fegyverbarátságot bemutató légi fotók a Baltikum felett.

Johan Franken és Frank van der Avoort