Őrségváltás: A balti égbolt védelmezői

A NATO 28 tagállama közül hat nem rendelkezik vadászgépekkel, ezek közül három egy csoportban a balti régióban helyezkedik el. A légtér védelmének és folyamatos ellenőrzésének fontosságára különösen a 2001. szeptember 11-én bekövetkezett terrorakció irányította rá a figyelmet. A helyi sajátosságok között volt még egy fontos tényező, az orosz légierő a nemzetközi jog megsértésével rendszeresen berepült a három balti állam légterébe, amikor harci gépei Kalinyingrádba tartottak. Az orosz enklávé nem határos az anyaországgal, és annak kis területe ellenére Szu-24-es bombázókat és Szu-27-es vadászgépeket állomásoztatnak itt.

Az ukrán válság kitörésével párhuzamosan az orosz légierő fokozta jelenlétét a térségben, ezért a NATO is lépéseket tett a három kis ország védelmének erősítése terén.

A Siauliai légibázis

A NATO szakértőinek választása a Siauliai bázisra esett, amely hatalmas méretü, és megfelelő infrastruktúrával rendelkezik. A Zokniai néven is emlegetett repülőtér Kalinyingrád és Oroszország között terül el, és hosszú múltra tekint vissza. Építése 1928-ban kezdődött, a második világháborút követően bővítették jelenlegi méretére.

A Szovjetunió megszünését követően az orosz csapatok 1993 júniusában vonultak ki. A Siauliai bázis kettős hasznosítású lett, alkalmassá tették a közforgalmi repülésre is ICAO CAT I státusszal, és képes lett a legnagyobb An-124-es C-5 Galaxy vagy Boeing 747-esek fogadására és kiszolgálására.

A szovjet időkben a civilek számára szigorúan tiltott hely volt a repülőtér, de a lakosság gyorsan hozzászokott a nyilvánossághoz és ahhoz, hogy rendszeresen külföldi katonákkal találkozhatnak a városban. Először a belga légierő vadászgépei települtek ide 2004. április 1-jén, azóta 14 ország vett részt három-négy havi váltásban a légvédelem biztosításában. Román MiG-21-estől amerikai F-15-ösig, lengyel MiG-29-estől angol Typhoonig számos típus fordult meg itt.

2014 januárjától az USAF négy F-15C gépe érkezett az angliai Lakenheath bázis 493. századától. A belgáktól vették át a szolgálatot a szokásos protokolláris események közepette, a váltások idején ugyanis rendszeresen jelennek meg fontos személyiségek, politikusok. Tíz év alatt ez már a 34. alkalom volt, a legtöbbször, hatszor a német Luftwaffe gépei voltak jelen, négyszer dán, francia, lengyel felségjelü vadászgépek adtak készültségi szolgálatot, és van néhány tagállam (pl. Magyarország - a szerk. megjegyzése), amely még nem vett részt a közös akcióban.

Minden különítmény érkezése és távozása komoly logisztikai feladat, hiszen a repülőgépek üzemeltetéséhez szükséges kiszolgáló eszközöket a helyszínre kell szállítani. A legutóbbi váltás személyi állománya száz fő volt, ezek egy részét ugyancsak rotálták. A gépek minden szükséges karbantartási munkáját helyben végezték el, amihez a helyiek is nyújtottak segítséget.

A gépek elhelyezése angol ponyvahangárokban történik, ezeket még 2004-ben, az első téli váltás idején szállították a helyszínre. Ezekre nagy szükség volt, ugyanis télen nemegyszer -30 fokra süllyedt a hőmérséklet.

A helyzet fokozódik

2014 márciusában már nem a hideg tél, hanem a kiújult hidegháborús politika jelentette a fő problémát. Oroszország annektálta a Krímet, és fokozta a katonai nyomást az ukrán határ többi szakaszán is. Ez komoly aggodalmat keltett a NATO vezeté­sében, ezért március 5-én elhatározták, hogy megerősítik a Siauliai-ban lévő különítményt további hat F-15-össel, valamint két KC-135-ös légi utántöltővel. A végrehajtás gyorsan megtörtént, mivel a 493. század eleve "gyors reagálású", már 1994 óta folyamatosan készen állnak azonnali huzamos áttelepülésre, bárhová.

Egyelőre nincs jele orosz szárazföldi katonai készülődésnek a balti térségben, de az óvatosság indokolt, még ha annak egyelőre csak jelzésértéke van.

Készültségben

Az amerikai különítmény, hasonlóan az előzőekhez, a nap 24 órájában a hét 7 napján folyamatosan készen áll a bevetésre. Megduplázták a pilóták számát, így kettő helyett négyen várnak beöltözve a felszállási parancsra. Összesen 12 pilóta települt Siauliaiba, így biztosított a megfelelő időközönként végrehajtott váltás és a szükséges pihenőidő. Természetesen az állomány 100% "combat ready", vagyis kellő szinten kiképzett és megfelelő gyakorlattal rendelkezik.

Hétfőtől péntekig normál kiképzési repülések is folynak, mindennap két "tango", azaz gyakorló riasztást rendelnek el. A békeidős normaidőnek megfelelően a sziréna megszólalását követően a két gépnek 15 percen belül a levegőben kell lennie, de ennél természetesen sokkal rövidebb idő alatt is felszállhatnak.

A repülésekre a teljesen felfegyverzett készültségi gépeket használják, így ha már a felszállást követően válik szükségessé a készültség beavatkozása, azonnal reagálhatnak.

Február 24-én ünnepelte Észtország a függetlenné válás évfordulóját, a felvonuláson a levegőben vett részt két F-15-ös. Azonban az ünneplést megzavarta egy "véletlenül" éppen erre az időpontra időzített orosz felderítőgép, amelyet elfogtak, azonosítottak, így némi késéssel a vadászgépek mégis részt vehettek az ünnepi eseményen.

Ha éles, vagyis alfa riasztásra kerül sor, azt már az első pillanatban lehet tudni, ugyanis más szirénahang szólal meg. A parancsot a németországi Kalkarban lévő CAOC-központban adják ki a radaradatok alapján. A cél megközelítését még a földi irányítás segítségével végzik, majd az F-15-ösök látótávolságon belül közelítenek a vizuális azonosításhoz.

A litván légierő

Az infrastruktúra jelenleg erre az egy bázisra korlátozódik, amit közösen finanszíroz a három védelemre szoruló ország. A Mazeikis vezérőrnagy parancsnoksága alatt müködő szervezet a lehetőségekhez képest minden támogatást maximálisan megad a vendég katonáknak a munkájához, amibe beleértendő az üzemanyagtól az elhelyezésig, szállításig minden szükséges dolog. Utóbbihoz rendelkezésre állnak a saját C-27J szállítógépek, amelyeket néhány éve szereztek be.

A légi szállítási képesség minden ország számára létfontosságú. Litvánia a három C-27J mellett két L-410-est és két An-2-est és néhány Mi-8-ast üzemeltet. Az amerikai kontingens felszerelésének egy részét a litván gépek hozták el Lakenheathből, és más alkalmakkor az L-410-esek is megfordulnak Európa sok helyén. A legkisebb An-2-eseket csak belföldön használják könnyü szállítási és futárfeladatokra.

Április első napjaiban különleges gyakorlatra került sor, a NATO gé­peivel a szervezeten kívüli Svédország JAS-39 Gripenjei dolgoztak együtt, feladatuk egy litván C-27J elfogása volt. A gyakorlaton részt vett egy Mi-8-as is, amely kutató-mentő készenlétet adott, ezenfelül a NATO E-3-as légtérellenőrzője és az USAF KC-135-ös légi utántöltője is támogatta a résztvevőket.

A litván légierő erejéhez mérten igyekszik viszonozni a NATO-tól kapott segítséget, az egyik C-27-esük jelenleg Afganisztánban, valamint a Közép-afrikai Köztársaságban hajt végre feladatokat.

A jövő

2011 óta több forrás számolt be arról, hogy megszaporodtak az alfa riasztások a balti térségben. Minden héten előfordul legalább egy alkalommal, hogy orosz felderítők "kóstolgatják" a légvédelem éberségét. A legutóbbi időben még inkább sürüsödtek a "látogatások", ennek is része volt abban, hogy további, de csak átmeneti erőnövelésre került sor a térségben. Az USAF avianói bázisáról az 555. század 12 F-16-osa települt Lengyelországba, a Lask légibázisra.

A jelenlét bővítésének szükségessége sajnos realitás. A lettországi Lielvarde és az észt Amari repülőtéren fejlesztéseket végeznek, hogy szükség esetén ezekre is települhessenek NATO-erők. Április 25-én az utóbbi helyen telepített drótköteles fékezőrendszert már le is tesztelték a gyakorlatban az amerikai F-15-ösök, április 30-án pedig ide érkezett négy dán F-16-os az amerikai kontingens részleges váltására.

Május 2-án a lengyelek is újra bekapcsolódtak a Baltic Air Policing folyamatába, négy MiG-29-esük Siau­liai-ba érkezett, őket négy angol Euro­fighter Typhoon követte. Az erők növelése és azok készenlétének fokozása egyértelmü jelzés Oroszország felé, hogy a NATO nem türi tagjainak veszélyeztetését, fenyegetését. A jelenlét további fokozásaként francia Rafale-ok érkeztek a lengyelországi Malborkba, amely mindössze 40 km-re van Kalinyingrádtól, ezenfelül a kanadai légierő hat CF-18-ast küldött a romániai Aranyosgyéresre.

A Baltic Air Policing tíz év után egyre szélesedik, minden eddiginél nagyobb szükség van rá, de remélhetőleg a politikai helyzet nem romlik olyan mértékben, hogy konfrontá­cióra kerüljön sor a NATO és az oroszok között.

Frank Van Der Avoort és Johan Franken