Magyar-kanadai megfigyelő repülés Oroszországban

A Magyar Honvédség kanadai partnerével egyeztetve készítette elő a repülési útvonal tervét, amelyet a repülés előtt az orosz fél is jóváhagyott. Magyar részről a feladatban az MH Kiképzési és Doktrinális Központ, az MH. 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis, az MH Légijármü-javító Üzem, az MH Geoinformációs Szolgálat, valamint a HM Zrínyi Nonprofit Kft. szakemberei vettek részt. A feladatot a Nyitott Égbolt Szerződés előírásainak szigorú betartása mellett kell végrehajtani. Április 7-én szállt fel Kecskemétről a Magyar Légierő An−26-os repülőgépe a Moszkva melletti katonai repülőbázis (Kubinka) felé, fedélzetén a megfigyelőcsoporttal és a hitelesített nagy felbontású képek készítésére alkalmas kamerával.

A feladat végrehajtói

A hatnapos oroszországi tartózkodás alatt a repülésre és légi felvételek készítésére három nap állt rendelkezésre, amelyek során 5500 km megfigyelésére nyílt lehetőség az orosz légtérben. Az első napon, szerdán a megfigyelőcsoport 1397 km és 3 óra 52 perces repülés során csaknem 100 fotó készítésével mérte fel a Kubinka és Rosztov közötti, Ukrajnához közeli területet, kihasználva a Nyitott Égbolt-szerződés adta lehetőségeket − volt ahol többször néhány száz méterre is megközelítették az orosz-ukrán határvonalat. 

A megfigyelőcsoport csütörtökön 1294 km és 3 óra 58 perces, illetve 1336 km és 3 óra 28 perces repüléssel mérte fel a Rosztov na Donutól délre eső területeket, míg pénteken 1384 km és 3 óra 50 perces repüléssel a Rosztov−Kubinka közötti térség megfigyelésére nyílt mód. Az összesen 5411 km lerepülése nagyságrendileg NewYork−London távolságnak felel meg. 

Az útvonalak lerepülése során 150 méteres eltérés engedélyezett az előre leadott útvonaltervtől, mely nagyfokú koncentrációt és figyelemmegosztást igényel az An−26 repülő személyzetétől. A feladat végrehajtása során az együttmüködés végig kiemelt szerepet kapott. A zömében kedvező időjárási viszonyok között végrehajtott repülések során közel 600 légi fénykép készült A magyar−kanadai csoport április 12-én tért vissza Kecskemétre. A felvételeket Magyarországon hívják elő és másolják mindhárom érintett állam részére. A feladat zárásaként elkészítik jelentésüket a Nyitott Égbolt-szerződés részes államai számára.

2014. március 24−28. között Franciaország hajtott végre azonos megfigyelést orosz területek felett, amely − bérfeladatként − szintén a magyar Nyitott Égbolt-repülőgép és -kamera alkalmazásával történt. Ennek értelmében a francia fél határozta meg az útvonalat és az ellenőrizendő területeket, de magyar An−26-os repülőgépet és légi fényképező eszközöket alkalmaztak, s igénybe vették a magyar szállítórepülő-személyzet és szakértők tapasztalatát. A Nyitott Égbolt-feladatokat a szerződés részes államai minden év októberében előre egyeztetik Bécsben, ahol a szerződés végrehajtását nyomon követő Nyitott Égbolt Konzultatív Bizottság (Open Skies Consultative Commission – OSCC) ülésezik. A bizottság az EBESZ intézményrendszerét (épület, titkárság) használja.

Évi négy passzív és négy aktív kvóta

Magyarország évente négy alkalommal köteles Nyitott Égbolt megfigyelő repülést fogadni (4 passzív kvóta), és ugyanúgy négy alkalommal van joga megfigyelő repülést végrehajtani (4 aktív kvóta) a szerződés részes államainak területe fölött. A 2013. évi OSCC-ülésen Magyarország és Kanada közösen kért lehetőséget (kvótát) megfigyelő repülés végrehajtására az Oroszországi Föderációban. 

Oroszország is kért és kapott egy magyar kvótát, így hazánknak készen kell állnia arra, hogy az év hátralevő részében, Oroszország által meghatározott időpontban fogadja az orosz megfigyelő repülést. A Magyar Honvédség szakemberei, a légi fényképészek, az An−26 szállítórepülő-személyzet hosszú évek óta, nemzetközi környezetben, több országgal együttmüködve biztosítják az államok közötti bizalom- és biztonságépítés ezen alappillérét.