Elmaradt az örömrepülés

A kedvezőtlen időjárás miatt elmaradt a 2013. december 31-ére tervezett örömrepülés Jakabszálláson. Bár a sportolók már reggel sejtették, hogy a köd nem fog feloszlani, sokan mégis kimentek a reptérre, hogy baráti társaságban búcsúzzanak az óévtől. Reménykedve kitoltak egy Góbét a hangárból, aztán beszélgetéssel, 2013 történéseinek felidézésével, tervezgetéssel és virslifőzéssel múlatták az időt.

Sági János nyugállományú vezérőrnagy és Langó Viktor százados, a Gripen-flotta egyik bemutató pilótája 

A 80 esztendős Csík Imre bácsi, a reptér tulajdonosa sporttársaival együtt reménykedett a reménytelenben. Miközben várta a köd feloszlását, elmondta: 1994. szeptember 27-én avatták fel a jakabszállási repülőteret. Akkor még csak egy ezer méteres füves pályája volt, azóta viszont megépítettek egy 600 méteres betont, ami lehetne hosszabb is, de egyelőre nincs rá pénz. Az idős tulajdonos egyébként a korára való tekintettel már csak ritkán száll fel, kedvenc gépe a Z-142-es.

A sportolók munkáját Hazafi Sándor, egy nemzetköz cég kereskedelmi igazgatója irányítja, aki 1997-ben szintén itt kezdett repülni. Oktatója Németh Zoltán nyugállományú őrnagy volt, aki jelenleg a szegedi pilótaiskola tanára. A klubelnök és helyettese, Tóth János sikeresnek értékelték az elmúlt évet, s külön hangsúlyozták, hogy az utánpótlás is biztosított: napokon belül megkezdik az újonnan jelentkezett pilótanövendékek elméleti képzését. Ők április vége felé már a levegőből is láthatják majd a jakabszállási repülőteret.

A december 31-ére tervezett „örömrepülést” az időjárás megakadályozta ugyan, de egy Góbét a hangulat kedvéért a klubtagok azért kitoltak a hangárból

Nyolc katona is repül Jakabszálláson. Közülük Sági János nyugállományú vezérőrnagy, a légierő egykori parancsnoka a repülőtér egyik alapítója. Ugyancsak tagja a klubnak Pintér Sándor nyugállományú ezredes, a kecskeméti repülőbázis volt parancsnoka, Völgyi Olivér, Németh Zoltán és Czimber János őrnagyok, egykori vadászpilóták. Az aktív állományt pedig dr. Gyarmati Sándor őrnagy, a kecskeméti kommendáns hivatal vezetője és Mecsnóbel György hadnagy, az An-26-os század pilótája képviseli.

A vitorlázó szakosztály vezetője Langó Viktor százados, aki „civil” foglalkozásaként az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis „nehézgépkezelői” beosztását jelölte meg. A Gripen-flotta bemutató pilótája a kecskeméti katonai repülőtér szomszédságában nőtt fel, saját bevallása szerint kamaszkora egyik legnagyobb élménye az volt, amikor édesapja elvitte az első repülőnapra. Akkor jött Magyarországra először F-16-os és MiG-29-es. Egyik sem repült ugyan, de a közelükbe lehetett menni. Tizenhat évesen, harmadikos gimnazistaként kezdett vitorlázni – természetesen - Jakabszálláson.

A klub legfiatalabb „tagja”, Kollár Tomi februárban lesz három éves, édesapja repülőmérnök

A klub legidősebb tagja a 88 esztendős Hajagos Karcsi bácsi, akinek a „keze alatt” pilótanemzedékek nőttek fel. Ő tanította repülni például Magyari Béla nyugállományú ezredest, kiképzett ürhajósunkat és Langó századost is. Hatvankét évig volt oktatópilóta, több mint húsz géptípusra szerezett szakszolgálati engedélyt. A Kecskemét melletti nyárlőrinci repülőteret és a hangárt is ő építette. Az általa készített egyedi kormánymüvel szerelt, segédmotoros, egyszemélyes repülőgép jelenleg a Közlekedési Múzeumban látható, és Magyarország első motoros sárkányát is ő szerelte össze. A hármashatárhegyi egyik hangár parancsnokától ugyanis megtudta, hogy egy angol pilóta gépét őrzik. Nagy volt körülötte a titkolózás, engedély nélkül még az épület közelébe sem mehetett senki. Addig könyörgött azonban, hogy végül mégis beengedték az épületbe. Gyorsan lemérte a szerkezet főbb részeit, és iszkolt kifelé a hangárból. Otthon aztán megépítette a sárkányt, de hivatalosan sosem repülhetett vele: az \'50-es évek elején a légügyisek attól féltek, hogy a levegőben akar disszidálni. 

A tanítvány és a mester: Langó Viktor százados, vadászpilóta és Hajagos Karcsi bácsi, aki őt a botkormánnyal megismertette

Cikk és fotó: Galambos Sándor