A lengyel példa

A kelet-európai rendszerváltást közvetlenül megelőzően, 1989-90-ben kapták meg az első tucat MiG-29-est. Ezek mind a mai napig szolgálatban állnak Minsk Mazowiecki légibázis 1. századánál. 1996-ban további tíz használt példányt szereztek be a volt csehszlovák légierő állományából, cserébe 11 PZL W-3 Sokol helikopterért. További 23 hasonló gépet vettek át a német Luftwaffe állományából 2003-ban, ezek közül 14 került a Bydgoszczban történt felújítást követően a Malbrok légibázisra, a többit alkatrészként használják. Az aktív állományt az ICAO I-es és II-es normáknak megfelelően alakították át, ezenfelül képessé tették a szárny alatti póttartályok hordozására is.

A kiöregedett MiG-21-eseket 2003-ban nyugdíjazták, ezzel párhuzamosan folyt az új típus beszerzésének előkészítése. A tendert az F-16C/D Block 52+ nyerte, amelyet a Pratt & Whitney F100-PW-229-es hajtómüvekkel rendeltek meg.A harci gépeket az összes szükséges korszerü fedélzeti rendszerrel szerezték be, ezek között megtalálhatók az elektronikai hadviselés aktív és passzív eszközei, az integrált GPS, a digitális terepadatok alapján történő navigáció, a sisakdisplay, az illeszkedő póttartályok, stb. Az USA 3,5 milliárd dolláros áron 48 gépet adott át 2006 novembere és 2008 vége között, 36 harci és 12 harci/gyakorló változatot.

A Poznan/Krzesiny bázis 3. százada kapta meg elsőként az új típust, amely a lengyel légierőben Jastrzab, vagyis Sólyom néven szerepel. A második egység a 6. század Szu-22-esről váltott az F-16-osra, ezek is Poznanba kerültek. Utolsóként a 10. századot szerelték fel az amerikai géppel, mégpedig a Lask bázison.

A hetvenes évek elejétől a lengyel légiszállítási kapacitást az An-26-os jelentette. A Kraków-Balice repülőtéren állomásozó szállítóalakulat gépei felett azonban jócskán eljárt az idő, elengedhetetlenné vált a típusváltás.

A rövid távú szállítási kapacitást saját forrásból biztosították, az M-28 Bryza a PZL gyártmánya. Továbbá szükség volt nagyobb teherbírású gépekre is. 2001 augusztusában eldőlt, hogy a spanyol EADS CASA C-295M típust rendszeresítik, ezekből 2005-ben nyolc, egy évvel később kettő, majd 2007-ben még kettő példányt rendeltek. Az új szállítógépeknek mindjárt akadt munkája a lengyel kontingens ellátásában Irakban, ezenfelül az egyik gép viszi a külföldi szereplésekre az Orlik bemutató cso port felszerelését és kiszolgáló személyzetét. Az állomány azonban sajnos már csak 11 gép, ugyanis 2008. január 23-án az egyik C-295-ös a Miroslawiec bázis közelében a földnek ütközött, és megsemmisült a fedélzetén lévőkkel együtt.

2009. január 16-án vonták ki az An-26-osokat, amelyekből 12 darab állt üzemben. 1990-ben kettőt átadtak Ukrajnának, cserében vállalták a többi tíz nagyjavítását és üzemidő-hosszabbítását. A haladék azonban rövid volt, 2005-ben ötöt állítottak le, majd fokozatosan a többit is.

Az említett két kategória mellett egy harmadikra is szükség volt. Az angol RAF állományából öt C-130 Hercules átvételét tervezték, de végül kedvezőbb feltételekkel jutottak hozzá (98,4 millió dollárért) öt amerikai C-130E géphez. Az első Hercules 2009. március 23-án érkezett meg Lengyelországba, pontosabban a 33. századhoz, Powidzba. A második átmeneti időre lízingelt gép novemberben vált hozzáférhetővé, ezt az USAFE állományából adták át, a Ramsteinben állomásozó alakulattól. Ez a 1506-os számú gép rongálódott meg Afganisztánban 2010 februárjában.

A gépekhez ugyan olcsón jutottak hozzá, de a Powidz bázis infrastruktúrájára 184 millió dollárt költöttek, ebben új, nagyméretü hangár építése is benne volt.

Mindezeken túl Lengyelország még csatlakozott a NATO 12 országához, amelyek közösen létrehozták a NAMO (NATO Airlift Management Organization) szervezetet. Ennek keretében három C-17 Globemaster III-as nehéz teherszállító üzemel a magyarországi Pápa repülőteréről. Ezek a gépek is támogatják az ISAF (International Security Assistance Force) akcióit utánpótlás-szállítással. Az új típusok bevezetése még nem zárult le. A közeljövőben kerül sor a Jak-40-es VIP-szállítógépek cseréjére, és ugyancsak új helikopterekkel váltják fel a fontos személyek szállítását eddig végző Mi-8-asokat is. Ezek váltó típusáról azonban még nem született döntés.

2010. április 10-én Szmolenszk közelében leszállás közben a földnek ütközött a lengyel légierő Tu-154-ese, 96 fővel a fedélzetén. A fontos állami vezetőket, köztük a lengyel elnököt, Lech Kaczynskit, feleségét és a vezérkari főnököt is szállító repülőgép katasztrófáját senki sem élte túl. Az eseményt követően az ország kormányzata azonnal lízingelt a nemzeti légitársaság állományából egy Embraer ERJ-175-ös gépet, amelyet 2009 októberében állítottak üzembe, azaz vadonatújnak számít. Egy másik gépet is hasonló feladatra szereztek be, a lízing 2013-ig szól. A másik Tu-154-es 2010 folyamán esett át nagyjavításon és korszerüsítésen.

Egy további, régóta húzódó modernizációs program is készül, a légierő ősrégi TS-11-es Iskra sugárhajtású gyakorlógépeit hamarosan le kell váltani. 2010 szeptemberében hivatalosan elindult a kiválasztási procedúra, amelynek célja az első lépcsőben 16 új gyakorlógép és a hozzájuk tartozó földi kiképzési rendszer, szimulátorok, oktatási segédletek beszerzése. A tender győztesének feladata lesz az első 12 pilóta, köztük hat leendő oktató és 50 fő müszaki kiképzése. 2013 decemberétől két év alatt áll szolgálatba a 16 gép a Deblin bázison, ahol a légierő akadémiája található. Az ország 440 millió dollárt szán a programra, amelynek győztesét 2011 elején hirdetik ki. A pályázó típusok között található az olasz Alenia Aermacchi M346-os, az angol BAE Systems Hawk T2/128-as, a dél-koreai KAI T-50/FA-50-es és a cseh L-159-es.

Az elsődleges feladat mellett az új gyakorlógépnek harci feladatok végrehajtására is képesnek kell lennie két tonna fegyverzettel, elvárás a precíziós irányítású fegyverek bevetése és a célmegjelölő konténer alkalmazásának lehetősége.

A lengyel légierő mellett a haditengerészetnek is vannak repülőegységei. 2003-ig TS-11-es Iskra és MiG-21-es gépek is voltak az állományukban, ezeket azonban kivonták. Ma az egyetlen merevszárnyú típusuk az M-28 Bryza, de annak több változatát is alkalmazzák. Az egyik érdekes beszerzésük volt a US Navy állományából átvett SH-2G Super Sea Sprite, a helikopter négy példánya szolgál az ugyancsak az USA-ból kapott Perry-osztályú fregattokon.  A régi Mi-2-eseket a hazai gyártású W-3-as Sokol váltotta a kutató-mentő feladatkörben, ezek mellett még megtalálható erre a célra a Mi-14PS, valamint a tengeralattjárók elleni harcra szolgáló Mi-14PL is.