Kelendőek az Egyesült Államok hadseregének MQ-1C Sky Warrior típusú robotrepülőgépei, hiszen az USA légiereje is erre a típusra kívánja cserélni az MQ-1B Predatorokat. Az MQ-1C Sky Warrior már egy jelentősen továbbfejlesztett változat lesz, amit ugyanúgy a General Atomics gyárt, mint az összes eddigi Predator családba tartozó robotrepülőgépet.
A Sky Warriorral már javában folynak a próbák és előreláthatólag jövő évben rendszeresítik őket. Az USA hadserege jóformán saját légierőt állít fel magának, hiszen nem kevesebb mint 45 századot terveznek felszerelni ezzel a típussal, ami századonként 12 gépet jelent. Gépenként földi kiszolgáló eszközökkel együtt 8 millió dollárt kell majd fizetni.
A másfél tonnás Sky Warrior 130 kilogramm tömegü felderítő müszereket hordozhat, amely 226 kilogramm külső függesztménnyel - fegyverekkel vagy további müszerekkel - egészíthető ki. A levegőben folyamatosan 36 órát tartózkodhat, sebessége elérheti a 270 km/h-át. Elődjéhez képest a Sky Warrior 50%-kal nehezebb, valamivel nagyobb továbbá képességeit tekintve is jelentős előrelépéseket sikerült elérni. Ezek közé tartozik az időjárási viszonyoktól független teljesen autonóm le- és felszállás, illetve a megnövelt fegyverterhelés, azaz az alap felfegyverzett Predatorhoz képest kettővel több, tehát négy Hellfire rakétát képes hordozni.

Az USA légiereje és hadserege más-más elképzelések alapján üzemeltetik illetve fogják üzemeltetni a robotrepülőgépeiket. A hadsereg számára ezek a gépek a hadszíntéren lévő parancsnokok eszközei. Ennek megfelelően mindegyik hadosztályhoz egy-egy századot rendelnek, az egyes ezredek pedig kettő vagy négy gépből álló alegységeket kapnak, az amúgy is alájuk rendelt Shadow 200 kis méretü robotrepülőgépeik mellé. Az USA légiereje a Predator illetve Sky Warrior méretü robotrepülőgépeket sokkal inkább hadászati célokra használja. Ennek megfelelően csupán a kiszolgáló személyzet és a gépek tartózkodnak a hadmüveleti területen, a gépet müholdas kapcsolat segítségével az USA területén belülről irányítják. Az USA hadserege mindenkit a hadszíntérre vezényel. A két haderőnem robotrepülőgépeinek müszerezettsége is eltér egymástól.
A két szóban forgó haderőnem már meg is állapodott abban, hogy együttmüködnek az új típus üzemeltetésében, amellyel így mindketten csökkenthetik kiadásaikat. Ugyanakkor az USA hadseregének üzemeltetési elképzelései aggodalomra adhatnak okot a légierőnél. A hadsereg ugyanis lényegesen nagyobb mértékben szeretne a technikára támaszkodni, mint a légierő. Ez magyarra fordítva annyit jelent, hogy a hadsereg Sky Warriorjait nem pilóta képesítéssel rendelkezők fogják irányítani. A légierő elsősorban amiatt aggódik, hogy a légtér nagyon könnyen veszélyessé válhat a sok robotrepülőgép miatt, ami megnöveli az ütközések esélyét is. A hadsereg erre a problémára szintén a technika segítségével szeretne megoldást találni. Ezen különösebben nem is kell csodálkozni, hiszen a hadsereg aligha rendelkezik elegendő pilótával, hogy az 500 darab robotrepülőgépét bevethesse, de még annyival sem, hogy az elsőnek megrendelt 132 darabot is repülni tudja.
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
Mi történt azon a napon? Ha a Nap egy bizonyos szögből sütött a kecskeméti légibázis betonjára, sokáig egy ezüstös csík emlékeztetett a 2008. április 17-i repülésre.
Amennyiben feliratkozik alkalmi hírlevelünkre, postafiókjába küldjük a legfrissebb híreket!
E-mail cím:
Megszólítás:
A hírlevél feliratkozáshoz el kell fogadni a feltételeket.