Lángoló domb 2005 kutató-mentő gyakorlat

A gyakorlat során a MH 86. Szolnok Helikopter Ezred, a Rendőrség, a Katasztrófavédelem és az Országos Mentő Szolgálat közös, szimulált mentési feladatokban vett részt.A heti feladatok során különböző baleseti helyzeteket teremtettek az alájátszók és nem csak a nappali, jó látási viszonyok mellett kellett helytállniuk a kutató-mentő egységeknek, hanem az éjszaka sötétjében is. Ez utóbbi különösen igénybe vette Őket, hiszen a helikopter fedélzetéről ejtőernyősök ugrottak a kárhelyre, ahol jelzőfényekkel és füstölőkkel segítették a gépük leszállását, majd indulhatott a sérültek felkutatása. A teljes sötétségben pár perc után már a sérültek mellett térdelt az ellátó egészségügyi személyzet és megkezdték az ellátást kézi és fejlámpáik fényében. Nem maradtak magukra, hiszen a helikopter személyzete minden esetben aktívan és szakszerüen segítette munkájukat - a helikopterhez menet közben pilóta, fedélzeti technikus ugyanúgy markolta a hordágyat mint a felcser.

A nappali feladatok egyik érdekes mozzanata volt a vízből mentés. A tó közepén mentőcsónakjában várta a kutató-mentő egységet a katapultált pilóta. A távolból a helikopter rotorzaja hallatszott és máris ott függeszkedett a sérült felett. A deszanttér ajatajából a személyzet búvárruhás tagja ugrott a vízbe és a sérültet a csörlőhöz erősítette, hogy a fedélzetre emeljék és mielőbb ellátásban részesüljön.

A legnagyobb feladatot az utolsó napra tervezett katasztrófa felszámolása rótta a gyakorlat résztvevőire. A cseszneki vár lábánál egy vadászgép és egy szállítógép összeütközése után számtalan, különböző súlyosságú sérülést szenvedett katona feküdt a magas füben, míg a vadászgép pilótája az egyik közeli fán akadt fenn ejtőernyőjével. Az égő szállítógép roncsából felszálló sürü füst töltötte be a völgyet.A szerencsétlenség hírére a Magyar Légierő légi kutató-mentő szolgálat katonai állományának, az Országos Mentőszolgálat, a Rendőrség és a Katasztrófavédelem szakembereinek gyakoroltatására egységes tervező, szervező és végrehajtó gépezet kezdte meg tevékenységét. A Magyar Honvédség Légierő Parancsnokság Légi Hadmüveleti Központja irányította és összehangolta az együttmüködő szervezetek ténykedését a mentés során. A repülési feladatokat irányításáért a MH 54. Veszprém Légtérellenőrző Ezred Légi Irányító Központja volt felelős.

A riasztást követően hamarosan tüzoltók, mentők érkeztek a helyszínre illetve a légi egységek, a Magyar Honvédség Mi-8 és Mi-17-es és az Országos Mentőszolgálat Mi-2-es helikopterei landoltak a terepen. A kárhelyre érkező orvosnak, mint kárhely-parancsnoknak volt a feladata és a felelőssége, hogy sérülésük súlyossága szerint osztályozza a sebesülteket. Ezek után kezdődhetett meg a szakszerü ellátás, majd a betegek légi illetve földi úton történő elszállítása az ellátó intézetekbe.

A gyakorlat elérte legfőbb célját, hogy feltárják a mentési rendszer fogyatékosságait, megszüntessék a mentést irányítók és végrehajtók együttmüködésében előforduló hiányosságokat és emeljék a légi kutató-mentő szolgálat készenléti fokát.